Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)
Források
indult el, hanem mindent a’ tapasztalás, és a’ józan physica törvényei szerént mér és ád elő; az a’ könyv, a’ mely legnagyobb betsületet és tiszteletet szerzett az írónak, az a’ könyv, a’ mely különös kedvességgel fogadtatott a’ frantzia nagy nemzettől; az a’ könyv végezetre, a’ mely után mi is reménylhetjük, hogy megjavíthatjuk a’ mezei gazdálkodásnak ezt a’ részét a’ szőlőmívelést, mely valóban sok helyeken nagy elhagyattatásban hever mi közöttünk. Reménységem vagyon, hogy ez által én is kedvet fogok találni az érdemes közönség előtt, annyival inkább, hogy annyi idők elfolyta után, és a’ természet tudományának ily nagyra való lépése után is, senki nem volt nemzetünk közt, a’ ki erről egész kiterjedésében írt volna, és ezt a’ physica törvényei szerént vi[z]sgálgatta vólna. Én legalább hiszem és érzem, hogy ennél egyet-egyet jobbat, hasznosabbat, és kívánhatóbbat nem adhattam volna a’ nemzet kezébe, úgy mint a’ melynek nagy része ennek a’ plántának, a’ szőlőnek gyümöltseiből veszi a’ maga legszebb jövedelmét, és így élelmét is. Annál inkább igyekeztem tehát, hogy mindent minél világosabban, s érthetőbben adjak elől. Ez az oka, hogy sok helyeken jegyzésekkel is világosítottam a’ dolgot, ’s többekkel is világosítottam vólna, ha kéntelen nem lettem vólna a’ rövidséget tartani szemem előtt. A’ magam jegyzéseit mindenütt egy F. betűvel külömböztettem meg, hogy ebből is lássa az olvasó, mennyire igyekeztem. Az egész munkában a’ ftantziaországi mértékek nemeit és neveit mindenütt megtartottam, úgy mindazonáltal, hogy a’ hol mellyik legelőször előfordúlt, ott a’ miénk[k]el öszvehasonlítottam, és mennyit tégyen megmondottam. De hogy azokat együtt is láthassa az olvasó, ímé itten is elől adom. — Ezeknek a’ mértékeknek megértésekre tehát közönségesen meg kell tudni, .hogy négyféle mértékek nemei vágynak. Előszször, a’ mellyekkel a’ hosszúságot, másodszor, a’ mellyekkel a’ térséget vagy kiterjedést, harmadszor, a’ mellyekkel az ürességet, vagy az abban lévő híg és száraz dolgokat, negyedszer, a’ mellyekkel a’ nehézséget meg szokták mérni. 1. A’ hosszúságot mérő egyes mértéket, a’ frantziák hívják: méter (metre) mely a’ mi mértékünk szerént tészen, mintegy három lábot, egy hüvelyket, és tizenkettődfél lineát. A’ méternek tizedrészét hívják: decimeter, mely mintegy három hüvelyk, és kilentz linea; század részét pedig centimeter, mely közel ötödfél linea. A’ úzes, százas, ezeres, tízezeres méter, e’ következendő nevekkel neveztetik: Decameter, e’ tészen öt ölet, egy lábat, hét hüvelyket, és két lineát. Hectometer, e’ tesz 52 ölet, három lábot, tizenegy hüvelyket, és nyoltz lineát. Kilometer, 527 öl, 2 láb és 4 linea. Myriameter, e’ tesz: 5272 ölet, és felet. 2. A’ térséget, kiterjedést mérő mértéket, mellyel tudniillik a’ földet, és akármi egyéb lapokat mérnek, hívják ők are. Ez ollyan négyszegelet, melynek mindenik oldala tíz-tíz métert tészen. A’ tizes, százas, ezeres, tízezeres are, ezekkel a’ nevekkel neveztetik: &0 60 G3
