Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Fábián József, a tudós prédikátor

vül illő fizetéssel látta el a lelkészt és a tanítót. A fizetés csekély készpénzből, s több természetbeni juttatásból állt. Fábián utódának, Vári Szabó Sámuelnek konvenciója jól mutatja, milyen lehetett Fá­bián József fizetése: 30 forint készpénz mellett 30 kila búza, 30 font faggyú, 12 öl tűzifa, egy mázsa hús, 1 mázsa só, 1 font bors, stóla­pénz, 2 hold eklézsiái szőlő termése, egy sessio (telek) szántóföld a hozzá tartozó kaszálókkal. Az eklézsia birtokainak műveltetéséről az egyházközségnek kellett gondoskodnia.20 A lelkészi javadalom egy családos prédikátor számára az egész telkes jobbágynál jobb életszínvonalat biztosított. A lelkészt mente­sítették a fizikai munka alól, hogy minden idejét egyházi kötelessé­gének teljesítésére fordíthassa. Emellé számíthatjuk még Fábián Jó­zsef alsóörsi birtokát, amely kiegészítette jövedelmét. A parochiális ház — a lelkész otthona — 4 szobából állt: egy „ta­nuló házból”, egy ebédlőből, egy konyhából, egy „cselédházból”, ez utóbbi alatt pince volt. A cselédlakás folytában húzódott a kamara, a fészer, az istálló és a pajta; az istálló déli végében állt a tyúk-és lúdól; külön a kijáró, és külön a hizlalásra szánt sertések óla. Az istálló mögött feküdt a szérűs-, a Séd mellett húzódott a káposztás- kert. Az istentiszteletek helyéül a kőből épített, három csehsüveg bol­tozattal egységes belső terűvé tett templom szolgált, melyhez egykor tornyot építettek, amelyben ekkoriban három harang szólt. A XIII. századi alapokra épített templomot a XVffl. század elején vették körül védőfallal, majd jóval később, 1789-ben, barokk stílusban újí­tották meg, s nyugati részében karzatot alakítottak ki.21 Az egyik harangot Fábián József idején, 1806-ban öntette a gyülekezet Johann Kohn pesti harangöntővel.22 Az egyház 1736-tól folyamatosan tartott fenn iskolát, amely a min­denkori lelkész és a presbitérium felügyelete alá tartozott. Fábián idején működő tanítókat, vagy ahogy akkoriban mondták, oskolames­tereket név szerint is ismerjük. Előbb Szétsi János (1789-1796), majd Radits Sándor (1796-1799) forgatta a tanítói pálcát; őt Góth György 20 DREL n. 217. fond. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. A veresberényi lelkész és tanító javadalmi jegyzőkönyve. Veresberény, 1813. január 4. Itt jegyezzük meg, hogy a kora­beli hivatalos iratokban Vörösberény leggyakrabban Veres-Berény néven szerepel. 21 PÁMER Nóra—SCHÖNERNÉ Pusztai Ilona: A vörösberényi református templom feltárása és helyreállítása. = KREDICS László—LICHTNECKERT András (szerk.): Balatonalmádi és Vörösberény története. Tanulmányok. Balatonalmádi, 1995. 227-246. 22 DREL II. 217. fond. A Veszprémi Református Egyházmegye iratai. A veresberényi reformá­tus egyház vagyonleltára. Veresberény, 1820. február 10. £0 14 G8

Next

/
Thumbnails
Contents