Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
hol az utcára nyíló vasrostély ajtót megpróbálám nyitni, gondolván, hogy hátha tegnap este tévedésből nyitva maradt számomra, s minekutána azt zárva találám, csakhamar néhány lépésnyire az ajtótól, a fügefák lécezetén, mint egy macska felmásztam a falra, és arról le az utcára ugortam. Már akkor önnel, barátom elhaladott a tisztelt patrol, még csak távolról neszöket hallottam, s utánok ballagva hazajöttem. Azonnal felmentem Halas úrhoz, felkeltettem, elbeszéltem neki az esetet, ki is mint már mondám, azonnal felkelt s kiment Cseresznyés főbíró úrhoz, onnand comissióval önért a vármegyeházba a porkolábhoz, vagy várnagyhoz, vagy ki az ördöghöz, magam sem tudom, csakhogy ön már barátom itthon van. Amint így Bedekovics barátom beszéle, ehol jött Halas úr, ki is midőn belépett a műhelybe s engem megpillantott, mosolyogva felém fordult, s másodszor jó reggelt mondván szóla hozzám: — No, maga Francsics, ugyan megjárta. Principálisunk felmene szobájába, mi magunkra maradánk, össze-vissza beszélve éjjeli kalandjainkról. Reggeli 8 óra múlt éppen, midőn egy megyekatona lépett műhelyünkbe, azon jelentéssel, hogy Cseresznyés István főbíró úr81 parancsolatjára 9 órakor mindketten megjelenjünk a megyeházban. Éppen 9-et konga a várbeli nagytemplom toronyóra, midőn a vármegyeház kapuján becsavarodánk.82 A kapu alatt ácsorgó megyehajdúk alant, jobb kéz felé egy szobaajtóhoz utasítónak bennünket, melyen midőn kocogaték egy hatalmas Szabad! kiáltásra én elől, Bedekovics barátom utánam, beléptünk. A meglehetős tágas szobát két ablak világítá, melyeknek egyikénél egy testetlen, avult, fenyő íróasztal előtt, egy magas hátú, bőrrel behúzott s színét vesztett, régi időkből származott, kopott széken ült Cseresznyés István főszolgabíró úr. A másik ablaknál szinte íróasztal állt, hasonló amahhoz, mely mellett a pápai járásbeli főbíró, valami Szakonyi nevezetű83 és Pongrácz János, Veszprém járásbéli sebész ültek. Mindjárt a szobaajtónál amint beléptünk, álltak ama megyekatonák őrmestere, kivel a múlt éjjel találkoztunk, és azon megyekatona, kit Bedekovics barátom arcul legyinte, kinek is bal arca púposra dagadva fémlett ki a rátartott fehér zsebkendő alól. Midőn belépésünknél Cseresznyés főbíró úr bennünket megpülanta, felkelt, kezében tartott irományokat,84 melyeket megérkeztünk előtt a jelenlé81 Cseresnyés Istvánt 1831-ben a veszprémi járás alszolgabírájának, 1834-ben főszolgabírójának választották. 82 A székesegyházi toronyóra hangja jelezte a városiak számára a pontos időt. Karbantartásáról mindenkor a város egyik megbízott órásmestere gondoskodott. 83 Ekkor a pápai járás főszolgabírói székét Békássy Ignác töltötte be. Szakonyi Istvánt 1834-ben választották meg a pápai járás főszolgabírójává. VeML IV.l.a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1831. No. 1145.1834. No. 1876. 84 A vármegyei büntetőtörvényszéki iratok ezen időszakból nem maradtak fenn. Francsics befogását a börtöntörzskönyvbe sem jegyezték fel. VeML IV.3. Veszprém Vármegye törvényszékének iratai, sz. n. „Jegyző Könyv T. Ns. Weszprém Vármegye Fogházában lévő Rabokra nézvést.” (1828-1839) 82
