Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)

Bevezetés

Bevezetés

Francsics Károly neve ismerősen cseng a magyar memoárirodalmat kedvelők előtt, hiszen emlékiratainak válogatott szövegét Vörös Károly szerkesztésében a Magvető Könyvkiadó már több mint negyedszázada kiadta.1

A ma már antikváriumi ritkaságnak számító kötet adott először hírt az addig ismeretlennek számító veszprémi borbélylegényről, az első munkás-írók egyikéről. Vörös kitűnő bevezető tanulmányában egyenesen úgy foglalt állást, hogy „ez az első legkorábbi valóban irodalmi igényű önéletírás, mely kétkezi dolgozó ember kezéből magyar nyelven kikerült”. Hozzátette azonban azt is, hogy „Francsics munkája nem lehet társtalan mű, s tanulságai a figyelmet az ilyen irányú — irodalmunk egy ilyen vonulatát is felderítem képes — kutatások lehetőségét talán így is felhívhatják.”2

Francsics Károly naplóit és visszaemlékezéseit összesen 6 vaskos kötetbe másolva hagyta az utókorra; közel 3200 oldal (kb. 150 szerzői ív) terjedelmű életművének mintegy hatoda vált nyomtatásban hozzáférhetővé.

Vörös válogatása a Véghely Dezső (1840-1897) veszprémi születésű történész3 * gyűjteményéből az Országos Széchenyi Könyvtárba került 5 kötet alapján készült, s ennél fogva nem ölelte fel a teljes életpályát."1

A kiadvány a mesterember életét születésétől Veszprémbe kerüléséig, 1827-ig, majd 1848 végétől 1870-ig követi nyomon. A második, 1827-1849 közötti időszakot felölelő visszaemlékezés-kötetet az 1980-as évek elején fedezték fel, s kiadására az 1990-es évek végén történtek meg az előkészületek.5 6 * Emel1 FRANCSICS 1978.

2 Uo. 22.

3 Szentkirályszabadjai Véghely Dezső Veszprémben született 1840. november 28-án, református nemes birtokos családba. Az elemi iskolát, szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait Veszprémben, Pápán és Sopronban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen 1875-ben szedett ügyvédi oklevelet. Ettől kezdve Veszprém város, majd 1878-tól Veszprém megye főjegyzője, 1881-től haláláig alispánja. Történészként Véghely Veszprém vármegye monográfiájának megírását tartotta fő

céljának, de csak az okleveles anyag összegyűjtéséig jutott el. Több oklevéltár összeállításában is közreműködött. Fő művének a Veszprémről írott Emléklapok (1886) tekinthetők, amely — címével ellentétben — a megyeszékhely XVIII-XIX. századi közigazgatástörténetét mutatta be szorgos levéltári kutatások alapján.

' Francsics kéziratainak lelőhelye: OSZK Kézirattár Quart. Hung. 1550. Az első kötet (1804-1827) 235 lapos, 1872. március 13-án kötötte be Georgi Lajos veszprémi könyvkötő. A harmadik (1850— 1855) 274 lapos, a negyedik (1856-1860) 253 lapos; Georgi Károly könyvkötő az előbbit 1874. ápiilis 13-án, az utóbbit április 29-én kötötte be. A 253 lapos ötödik (1861-1865) kötetet szintén Georgi Károly kötötte be 1874. november 5-én. A 322 lapos hatodik kötetet 1876. január 10-én Jádi József veszprémi könyvkötő kötötte be. Az ötödik-hatodik kötetet Francsics felesége unokahúgának ajánlotta a következő szöveggel: „Varjas Lajosné született Pongrácz Lillának ajánlja F. K.”

6 Az eredeti kötetről készült fénymásolatot Schildmayer Ferenc balatonalmádi építészmérnök

őrizte, tőle került egy-egy példány segítségemmel a Laczkó Dezső Múzeumba, illetve az Eötvös Kár oly Megyei Könyvtárba. Sorsáról VÖRÖS 1963. 260., HUDI 1998. 53-57. A sorrendben második kötet 545 oldalas, ajánlása: „Varjas Lajosnénak született Pongrácz Linának ajánla F. K.”