Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)

Visszaemlékezések

néztem a kalendáriumot,142 hogy tudniillik mikor lesz ismét holdtölte, vagy melyik hét lesz részemre alkalmatosabb, melyen a Balatonhoz mehessek. Nem mertem azonban szándékom felől senkinek beszélni, nehogy kinevettessem magamat holdkórságomért, de még híni sem mertem pajtásim közül útitársat, nehogy kora előre készülvén a dicső látványhoz, ismét dugába dőljön tervem. Csak vártam, lestem az időt, az alkalmatos napot és a holdtöltét. Szeptember 6-ka vasárnap volt. A nap leírhatatlan szép, egyetlen felhőcske sem látszott az egész láthatáron. — Tegnap telt meg a hold — mondám magamnak többször, míg délelőtti mesterségi kötelességemet végezém —, s ma talán azért ily pompás fényes a nap és felhőtlen az ég, hogy én ma lássam meg a Balaton tükrét. Oh, hold! Majd ha ma felkelsz, várj meg engem, s ne szenvedj meg egy legkisebb fel- hőcskét se alattad, és mosdva jöjj, hogy tiszta fényesen pislogj a Balatonra, melynek tükrét ma megnézem, ha bármi fáradtságomba kerülend is, csak megvárj és meg ne csalj. így ábrándozva végezém délelőtt kötelességemet, s szüntelen Almádiba való utazásról fantáziáivá kóboroltam délután ide s tova. Uzsonnái 4 óra tájban hazavetődék borbélyműhelyünkbe, hol pajtásomat — Fridrikovicsot — feljebb-alább sétálva s dohányozva találám. Midőn hozzá beléptem, vidám fennhangon kérdezém őt: — Eljön-e ma velem Almádiba, a Balaton tükrét megnézni? — De minő örömmel, barátom! — felele felkiáltva. — No tehát készüljön, alkonyati 6 órakor indulunk. Ketten tehát elindultunk a kitűzött órában, s egy órai gyalogolás után Sz[ent] Király Szabadját jobbra hagyva, az úgynevezett Malomvölgyben vé­gig, Vörösberényen és az almádi szőlőhegyeken keresztül le a Balaton partig, sehol meg sem álltunk. De ó, te átkozott megcsalódás! Már ismét rosszul számítám ki az időt, mire mi a Balaton-parthoz értünk, a hold akkorra már magasan úszott a Balaton felett, melynek tükrét a somogyi partok felől még kissé láttuk csillogni. — Hej, barátom! — felkiálték mellettem erősen dohányzó útitársamhoz —, ostoba számításommal ismét csúfosan megcsalódtam, pár órával előbb kellett volna jönnünk, de ki az ördög gondolta volna, hogy így 9 órakor elkésünk. Bolond kalandom van nekem ezzel a holddal — folytatom pajtásomhoz —, de várj — bal öklömmel felfenyegetve kiálték a holdra —, fogadom, ha mégegyszer elindulandok meglesésedre, nem fogsz ki rajtam, s nem csalsz meg többé. Ezzel elfordulva a Balatontól, pajtásomat karon kapám: — Gye­rünk barátom vissza az öreg szőlejébe, bosszúságomban még ezen gyönyörű 142 A kalendáriumok nemcsak olvasnivalót, hanem hasznos gyakorlati ismereteket is nyújtottak. Közölték a vásárok időpontját, az éves naptárat, melyben jelölték a holdfázis-változásokat is. Társa­dalmi-művelődéstörténeti szerepükről új felfogásban KOVÁCS 1.1989.

Next

/
Thumbnails
Contents