Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
testvérjei — mint feljebb is már írva van felölök — férjhez menés következtében kimenének a házból. Juh, az idősebbik 1835-ik év november 8-án esküve valami ifjú Földes Mihály nevezetű csizmadiamesterrel. Zsuzsi, az ifjabbik 1837-ik évi január 14-én szinte csizmadiamesterrel, Pongrác Sámuellel 1837-ik év tavaszán tehát egyedüli, korlátlan ura maradván a kis házikertnek, kényem-kedvem szerint működhettem benne, amint nekem tetszett. Nem soká tartott azonban korlátlan uraságom, mert Juh, ifjú Földesnő110, alig talán két év eltelte után visszajött anyja házába lakni, mégpedig már férjjel, egy fiú gyermekkel és pár cselédekkel. A fiúgyermek, a kedves kis Miska, midőn már futni és csacsogni kezde, sok örömöt készített nekem és Sófinak. Fájdalom! 1842-ik év január 27-én a halál kiragadá őtet ölelő karjaink közül. Fosztva valék legfőbb boldogságomtól, s véreztek szíveink igen soká. Elvesztvén kis barátomat következő tavaszon ismét csak egyedül működtem virágaim közt, melyeket évről évre szaporíték. Voltak már szegfűimen kívül válogatott jeles, szemzett rózsáim — mégpedig nagy mennyiségbe. Voltak kitűnő — 100 darab sárga violáim, gyönyörű kaktuszaim s. a. t. Halaskertben volt kitűnő georginia-gyűjteményem,111 melyekből egy-egy tavaszon 150 bokrot is leraktam, nemkülönben voltak ott is igen sok rózsáim és más mindenféle virágaim, melyeket itt mind elősorolni hosszas és unalmas lenne. 110 Földesné 111 georgina (helyesen: georginia) = dália 116
