Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Bevezetés
Kezdetben úgy tűnt, hogy a város 4 borbélyműhelyének egyikében sem sikerül állást szereznie, mert a sebészcéh kevesellte okmányait. Némi huzavona után azonban Halas János felveszi Piactéren lévő műhelyébe azzal a feltétellel, hogy pótlólag beszerzi a szükséges iratokat. A 23 éves fiatalember élete rövidesen megváltozik. Megismerkedik a református iparoscsaládból származó Jákói Zsófiával, későbbi élettársával, majd 1853-tól feleségével. A református Jákói család Veszprém tekintélyes polgárcsaládai közé tartozott, amely bizalmatlanul, fenntartásokkal fogadta a szegény borbélylegényt. Zsófi apja, az 1827 elején elhunyt Jákói Sámuel csizmadia városi szenátori tisztséget is viselt. A családfenntartó halála után özvegye, az „öreg mama” vette át a család és a gazdaság irányítását. 0 gondoskodott lányai kiházasítá- sáról, a bormérés működtetéséről és az almádi szőlő műveltetéséről. A szerelem átformálta Francsicsot, aki 1832-ben végképp felhagyott a korhelységgel, hogy szabad idejét nemesebb foglalatosságra fordíthassa. Ettől kezdve olvas és kertészkedik, Zsófi magánoskolájában (varróiskolájában) segédkezik, a környéken kirándul vagy éppen „polgári társaságba” jár. „Naponként nőtt bennem a böcsületvágy, kezdtem csinosan ruházkodni, ha kimentem sétálni, mindég polgári társaságot kerestem, s hogy végre kifoggyak endícséreteimből, még csak- azt említtem, hogy utóbb korhely bajtársaimat szánakodva kezdtem nézni, s minden borból leá-zott embertől az undorodásig csömörlöttem. Szóval, nem én voltam az az ember, aki előbb. ” — jegyezte fel később.26 Hogy az elhatározás szilárdnak bizonyult, részben Jákói Zsófia érdeme, aki 1834-ben házukhoz veszi Francsicsot albérlőnek, s a következő évben arra is megkéri, hogy szabad idejében a lányiskolában is legyen segítségére.27 Francsics ettől kezdve nemcsak saját kedvtelésére, hanem a serdülő lánykák szórakoztatására is olvassa a korabali szerelmes regényeket, elbeszéléseket és verseket. Az iskola udvarán, majd Halas úr kertjében is neves virágkertészetet alakít ki Müller (Miller) József püspöki francia kertész segítségével. .virágokat tenyészteni; közbe-közbe szép könyveket olvasni, mégpedig naponként pár óráig a leány oskolá ban fennszóval — hogy ennél dicsőbb foglalkozás egy fiatalember számára van-e még a föld hátául Azt határozza meg az olvasó. ” — jegyezte fel 1843 táján. Szabadidős tevékenysége a későbbiekben újabbal egészült ki. 1846 unalmas téli napjain naplót kezdett írni, s elhatározta, hogy eddigi életét is megörökíti. „Amint a- borbélyból kertész lett, úgy idő múltával még író is vált belőlem. ” — jegyezte fel nem kis büszkeséggel. „Még most is, midőn e sorokat írom — olvashatjuk 1847-ben — jóízűen mosoly gom, hogy hogyan jöhettem én azon gondolatra, hogy tanulatlan, értetlen író létemre, hogyan tudtam 26 Az idézeteket, amennyiben ezt külön nem jelöljük, Francsics emlékiratainak II. kötetéből (1827— 1849) vettük. 27 Francsics szállása a kitakarított kis fűtetlen kamra lett, amelybe igen szegényes bútorzat került. 10
