Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
6o Pápa a reformkorban Palotán, jó cserépedényeket égetnek a szentgáliak; a város- és kisló'diek pedig, valamint a lókútiak, zirciek, mindennemű faeszközöket készítenek. Egy papír- és egy posztógyár van Pápán, melly utóbbi 37 egyént foglalkoztatván 600 mázsa gyapjút dolgoz fel évenkint. Ezen kívül ugyanitt 5 posztós, évenkint 280 mázsa gyapjút használ. Szinte Pápán van egy kőedény-, egy pipagyár, melly utóbbi 55 egyénnel, hetenkint 20 000 darab különféle cseréppipát készít. Továbbá vagy egy kisebbszerű pipa-, egy nagyszerű168 * * 171 172 * szivargyár stb. mind Pápán. Porcellángyár találtatik Herenden, az itt készült cserép átlátszó, s tüzet is ad, s benne sütni lehet. Ehhez hasonló állíttatott újabban Város-Lödön. Kartongyár találtatik Mező-Komáromban. Üveghuta van Csehbányán, Németbányán, Úrkútbányán, Pénzeskúton és Somhegyen.16“1 Papírosmalom van Sólyon és Pápán. A kereskedésnek fő ágát teszi a gabona, sertés, bor, fa, faeszközök, ló, gu- bacs, hamuzsír, hal. Gabonája a megyének magának felesleges ugyan, de mivel sokan a vidékbeliek közül gabonát a veszprémi piacon szoktak bevásárlani, s minthogy továbbá a soproniak, vasiak szinte ezért Pápára járnak le: ennél fogva a megyébe sok idegen gabona hozatik, nevezetesen a veszprémi, pénteki hetivásárra Tolna-, Somogy-, Fejérmegyékből ezernél számosabb szekér érkezik meg. A gyapjú, gubacs, hamuzsír zsidó [kereskedők] kezén megy által. A sertést, bort, győri, soproni, po[z]soni kereskedők vásárolják fel. A megyének két fővárosa lévén, az ország és postautak is ezekből mennek ki, vagy itt jőnek össze. így Veszprémből 5, Pápáról 6 főországút megy széljel>7° az ország különböző részeire, mellyek á[l]talában hazánkban a legjobbak közé tartoznak. Legújabban pedig, valamint Zala, úgy Veszprémmegye kereskedésének előmozdítására igen nagy reményt nyújt a balatoni gőzhajótársaság, melly már [a] múlt 1846-dik évben Kisfaludy gőzösét1?1 meg is indította, s egyik főkikötőjét Kenésén, e megye kebelében tartja.1?2 Nemesség és uradalmak. Szavazó nemes 6805, öszszesen pedig 27 220 lélek számláltatik. Urodalmai közül a pápait, ugodit, devecserit [a] gr. Eszterházy család; az enyingit bírja hg. Batthyány Fülöp; [a] déghit‘?3 Festetics Antal kamarás, [a] palotait gr. Zichy István és Miklós, [a] nagyvázsonyit gr. Zichy Ferraris Bódog; [a] rédeit gr. Eszterházy Pál és testvérei; [a] bakonyszombathelyit és csesznekit gr. Eszterházy János örökösei, Ferenc, Lajos, György, Mihály, Dienes és László; [a] nánait Nádasdy Tamás, [a] 168 nagyméretű \bg Fényes itt összemossa az adatokat. Ekkor már csak a somhegyi üveghuta üzemelt. A városlöd melletti Pillén kb. 1715-1762, Csehbányán 1760-1796, Úrkúton 1781-1824, Óbányán kb. 1765-1795, Pénzeskúton 1791-1815, Somhegyen 1815-1859 között működött üveghuta; részben ez utóbbi munkásaiból alakult 1878-ban az ajkai üveggyár. Vö. ÉRI István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. = VMMK 5 (1966), 143-175. l?° széjjel 171 A Kisfaludy gőzöst 1846. szeptember 21-én, gr. Széchenyi István születésnapján bocsátották vízre. 172 Balatoni kikötők voltak ekkor: Alsóörs, Badacsony, Füred, Kenese, Keszthely, Zánka 178 dégit
