Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
Előszó
ELŐSZŐ A kötet előzményei, célja, beosztása Ha számba vesszük Pápa város 1848-1849. évi történetére vonatkozó irodalmat, eló'ször arra lehetünk figyelmesek, hogy a várostörténet művelői a legutóbbi időkig csak szórványosan és alkalomszerűen foglalkoztak a polgári forradalom és nemzeti szabadságharc korával. Az emlékanyag megörökítése nyilvánosan csak 1867 után vált lehetségessé. A helyi sajtóban az 1880-as évektől kezdve számos visszaemlékezés, életrajz, ismeretterjesztő cikk jelent meg.1 A kettős monarchia korában megkezdődött ugyan a tények feltárása, de a reális önismeretet több tényező is akadályozta. A romantikus-liberális történelemszemlélet a szereplők, a nemzeti szabadságharc ügyének eszményítésével párosult; a tényfeltárást nehezítette a kortársak személyes érintettsége, amely hol a heroizálás, hol az apológia hangjait erősítette fel. A történelmi közelmúlttal való szembenézést akadályozták ekkor, de később is a felekezeti korlátok; a felekezeti színezetű történelemszemlélet, amelyet megkövesült történelmi sérelmek, előítéletek tartottak életben. Az 1880-as években felerősödött politikai antiszemitizmus a zsidóság, a századfordulón jelentkező túlzó nacionalizmus a nemzetiségek szerepének tisztázása elé gördített akadályokat. A liberális polgári kor 1848-1849-ről alkotott történeti képét az 1905- ben, Kapossy Lucián2 3 * 5 összeállításában megjelent városmonográfia reprezentálja, amelyben Kis Ernős írta a történeti fejezeteket. Kis érdeme, hogy rövid, több helyütt pontosításra szoruló áttekintése megírásakor levéltári forrásokat is felhasznált. Romantikus történelemszemléletét tükrözi, hogy elbeszélése középpontjába a várostörténet szempontjából egy másodlagos kérdést, az ihászi csata történetét állította, amelyet oly fontosnak tartott, hogy annak okmánytárát is közölte. Ezzel kétségtelenül hasznos szolgálatot tett a hadtörténészeknek.4 A magyar államszervezés millenniuma táján az 1848-1849-68 szabadság- harc pápai történeti képének fő vonásait a református értelmiség rajzolta meg; a helytörténet mellett a kollégiumtörténeti munkák is ezt a vonulatot erősítették.s A kialakult helyzet magyarázata abban rejlik, hogy a katolikus 1 A kötet összeállításánál ezek jó részét is felhasználtuk. Leírásukat lásd az irodalomjegyzékben! 2 KAPOSSY Lucián (1849-1927) bencés, majd református gimnáziumi tanár Pápán. 3 KIS Ernő (1856-1927) református gimnáziumi tanár és igazgató Pápán. < KAPOSSY Lucián (összeáll.): Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905. Kis Ernő vonatkozó két fejezete: „Pápa részvétele az 1848-9-ki szabadságharcban” (95-101.) és „Az 1849. június 27- iki ihászi ütközet és okirattára” (101-115.) 5 KIS Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1895. Pápa, 1896.
