Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
40 Pápa a reformkorban örvendettek. De rövid volt a házasságuk boldogsága, mert anyám 1828. évi március 21-én meghalt szülés után, még [a] 30. évet sem haladván meg, mit bizonyít Kiss János,100 az időben iszkázi káplán, később zalaszentiváni plébános által készített, s bírásomban lévő búcsúztató. Én így 20 hónapos koromban elvesztettem anyámat. (...) Áldott emlékű anyám, — Thassy Ferenctó'l tudom — jámbor, vallásos, és kitűnő gazdaasszony volt. Míg ő élt, atyám a megye legjobb gazdája, s birtokosa volt. (...) Atyám öt apró árvával maradván özvegységben, úgy látszik, sietett megházasodni. (...) Hat éves lehettem, mikor iskolába járni kezdtem, a közel lévő felsőiszkázi iskolába. Falunkban még ekkor nem volt iskola. Körülbelül egy évig jártam a felőiszkázi iskolába, amikor a mi falunkban, Középiszkázon is építettek iskolát, s azontúl oda jártam a húgommal, Bettivel. (...) Ügyes, jó tanítónk volt, Magda Pál nevű, kit azonban a falu népe nem szeretett, mert vastag, tompa hangja lévén, a templomban nem tudott kedvökre énekelni, s ki is adtak rajta. (...) :1835-ben ősszel apám engem is gymnasiumba adott Szombathelyre, s ott végeztem az első és [a] második osztályt. Birtokának eladása után atyám Pápára ment lakni,101 ott vett házat s nagy kertet a felső majorok nevezetű városrész102 * * egyik külső utcájában. A harmadik és negyedik iskolát Pápán végeztem, az ötödiket és hatodikat Szombathelyen. A családi életünkről keveset tudok, mert ritkán voltam ezidőben otthon, csak a szünnapokon. Hetedik és nyolcadik iskolámat Győrben végeztem 1842-44-ben. 1844. január hóban atyám Martonfalvay Miklós alsóiszkázi rokonommal Zalába utazott. Sümegmihályfán Forintos Sándor rokonunknál megszálltak, s mint hallottam [az] említett rokontól, ebédig bepálinkáztak Forintossal, ki nagyon szerette a pálinkát. Hihetőleg a feleslegesen élvezett pálinkától január 14-én délben szélhűdés érte [atyámat]. Rám nézve ez nagy csapás volt, mert abban a korban, — 17 éves múltam — kellett volna az atyai támogatás. Atyám halála után Martonfalvay Elek103 pápai ügyvéd Mária nénémmel házasságra kelt.10“* Atyám eltemetése után, ami Sümegmihályfán történt, bátyám és sógorom, Martonfalvay Elek Győrben meglátogatott, [s] tudtomra adták, hogy atyám után egyéb örökség nem maradt, mint a zalai Oláh községben lévő csekély ingatlan, így, hogy jövőre segélyre nem számíthatok, 100 Kiss Jánost 1815-ben szentelték pappá, 1818-1830 között volt felsőiszkázi káplán, 1830-tól Olláron, 1837-1867 között Zalaszentivánon volt plébános; ez utóbbi helyen halt meg 1868. január 18-án. Vö. PFEIFFER János: A veszprémi egyházmegye papságának történeti névtára (1630-1950). München, 1987. 604. 101 Árvay Lajos iszkázi birtokát 1838-ban 80 000 forintért adta el Pap János főszolgabírónak, ebből ki tudta egyenlíteni kb. 30 000 forint adósságát, mellyel a pápai zsidóknak tartozott. 102a Felsővárosban 103 Martonfalvay Elek (1821-1904) Iszkázon született, iskoláit Veszprémben, Győrött és a pozsonyi jogakadémián végezte. 1843-ban szerzett ügyvédi diplomát, 1848-1849-ben a pápai járás szolgabírája volt. A kiegyezés után törvényszéki elnökként tevékenykedett. Házasságából Pápán született ifj. Martonfalvay Elek (1853- 1823) ügyvéd, hírlapíró. *°4 Még 1844-ben.
