Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
Kronológia
Kronológia 381 geztek. Pápát katonai igazgatás alá helyezte gróf Ferdinánd Althann alezredes, térparancsnok. Megkezdődött a lakosság lefegyverzése és a megszálló katonaság berendezkedése. A várostól írásbeli hűségnyilatkozatot követeltek I. ferenc József részére, január 16. A megye irányítását Fiáth ferenc császári-királyi biztos vette át. január 20. Fiáth felfüggesztette a megyei autonómiát, s ezentúl a megyei tisztikarral hajtatta végre a megszálló császári katonaság parancsait, január 27. Gróf Ferdinánd Althann alezredes csapataival kivonult a városból, de helyőrségként két gyalog- és egy lovasszázadnyi horvát nemzetőrt hagyott hátra. január 29. A városi tanács a pénzügyi nehézségek miatt felfüggesztette a takarékpénztár működését. február 10. A városi tanács lámpagyújtogatot fogadott fel az éjszakai világítás biztosítására. február 13. Fiáth Ferenc császári biztos megszigorította az útlevelek kiadását, elrendelte a honvédek összeiratását, s a mértékek hitelesítését, március 17, A katonai helyőrség parancsnoksága a vendéglősöket a szálló- vendégek útleveleinek ellenőrzésére kötelezte, április 10. A lakosság lázító tartalmú falfirkákkal tiltakozott a megszálló császári katonaság ellen. április 14. A debreceni országgyűlés kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, s bizottságot nevezett ki a függetlenséginyilatkozat megszövegezésére. Ennek Hunkár Antal Veszprém megyei főispán, kormánybiztos is tagja lett. április 26. Fiáth és a császári katonaság Pápán át kivonult Veszprém megyéből. április 29. A városi tanács hosszas vita után úgy határozott, hogy még nem tűzeti ki a középületekre a magyar zászlókat, május 14. Megkezdte működését az újjászervezett Veszprém Vármegyei Állandó Bizottmány. május 19. Megkezdte munkáját a pápai kerületi honvédsorozó bizottmány, június 5. Országos állatvásárt tartottak. június 9. A lemondottnak tekintett Vermes Illés országgyűlési képviselő helyébe Horváth Mihály kultuszminisztert választotta a város követnek. június 13. A vesztes csornai csata hírére tömeghisztéria tört ki a városban, amely Reguly János német szabó meggyilkolásával végződött. Kmety György hadosztályparancsnok emiatt ostromállapotot hirdetett ki. június 18. Kmety György megszüntette az ostromállapotot, június 27. Ihászi pusztánál Kmety tüzérségi párbajt vívott a Gerstner- dandárral, majd visszavonult Pápára. A városban ezt követően katonai kórházat rendeztek be a honvédek és a császári katonák ápolására, június 30. A közbiztonság fenntartására újjászervezték a nemzetőrséget, s meghatározták az éjszakai őrködés rendjét, július 17. A győri császári helyőrség először sarcolta meg a várost.
