Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)

Kronológia

KRONOLÓGIA

1848

január 2. Tisztújítást tartott a Pápai Casinó, amely főigazgatójává Vélsz Károlyt iparost választotta.

február 15. A Magyar Királyi Helytartótanács vizsgálatot rendelt el a zsidó hitközségben a rabbiválasztás miatti egyenetlenségek okainak megállapítására.

február 24. Párizsban kitört a forradalom, amely ismét a királyság bukásához, a köztársaság megteremtéséhez vezetett, március 3. Sebestyén Gábor országgyűlési követ levélben számolt be a pápai uradalmi prefektusnak a párizsi forradalom kitöréséről és a pozsonyi országgyűlés munkájában bekövetkezett fordulatról, március 13. Bécsben kitört a polgári forradalom, március 15. Pesten győzött a forradalom.

március 16. A pozsonyi és pesti események híre Pápára érkezett, ahol este a lakosok díszkivilágítással, ünnepi felvonulással üdvözölték a szabadság beköszöntét.

március 17. István nádor Batthyány Lajos grófot nevezte ki miniszterelnöknek. A pápai református főiskola tanácsa a rend fenntartására a diákokból nemzetőrség szervezését határozta el. március 18. Az országgyűlés elfogadta az úrbéri szolgáltatások és az egyházi tized eltörléséről, a közterherviselés bevezetéséről szóló törvényjavaslatokat. Pápán megkezdték az ideiglenes városi nemzetőrség szervezését.

március 19. Megjelentek a pápai szabad sajtó első termékei; a 12 pont és a Nemzeti dal.

március 20. Szentkirályszabadjai Rosos István, Veszprém megye alispánja körlevelet bocsátott ki, amelyben a járási szolgabírákat tette felelőssé a rend fenntartásáért. A pápai járásért Szakonyi Lajos főszolgabíró tartozott felelősséggel.

március 22. A városi nemzetőrség megkezdi az éjjeli őrszolgálatot, március 25. Veszprém vármegye népképviseleti alapon összeülő kisgyűlése a volt jobbágyság és a nemesség felvilágosítására, a közrend fenntartására Járási Közcsendi Bizottmányok felállítását határozta el. március 26. A pápai vármegyeházban a békés polgári átalakulás biztosítására Bezerédy Mihály uradalmi prefektus elnökletével megalakult a Pápai Kerületi Választmány. Formálisan egyesült a polgárőrség és az ideiglenes városi nemzetőrség. A nemzetőrség parancsnokává Willax Antal városbírót, a polgárőrség volt parancsnokát választották, március 27. „Zászló alá esküdött” a pápai nemzetőrség.