Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
V. Végkifejlet
334 V. Végkifejlet Ennek okáért a püspökhelyettesi gondom alá rendelt veszprémi egyházmegye minden anyaegyházaiban ünnepélyes hálaadási istentiszteletet f[olyó] évi Pünköst után XX. vasárnapon, melly October hó 14-re esik, teljes buzgó- sággal, a legfönségesebb oltári nagy szentség kitétele mellett, az ünnepélyhez szabott alkalmas szent szónoklat kíséretében, tartani rendelek. Igyekezzenek mindenkor ugyan, de főleg ezen alkalommal a lelki gondviselésökre bízott híveket, különösen az idők eme rendkívüli fordulatai között az isteni religióbani28? tántoríthatatlan állhatatosságra buzdítani, minden tévedésbe ejthető kísértetek ellen fölerősíteni, leikeikre kötvén az ősi ker[esztény] kathoQikus] anyaszentegyház és ennek csalhatatlan tanítása és legszentebb törvényei iránt tartozó hűséget; melly a valódi keresztényeket minden időben olly jelesül kitüntette. Buzgolkodjanak őket a testnek, a lélek és a világnak a kinyilatkoztatott isteni tanítás elleni soha meg nem szűnő harczára föledzeni, ’s az Úr Jézus által e földre hozott nagy örökségben, az üdvözítő szent hitben megtartani, hogy őket a világ ros[s]z kívánságaitól, hitetlen szelleme és veszedelmes törekvéseitől megóva, az örök és változatlan igazság rendületlen kőszáláhozi ragaszkodásban megtartsák. De igyekezzenek egyszersmind őket, mint nemcsak az anyaszentegyház- nak, hanem egy, külön kötelességeket fölrovó földi országnak is tagjait, az ennek irányábani tartozó hűség’, szeretet’ és engedelmességre serkenteni, miszerint ezáltal tanúsítva, bizonyítsák be: hogy a polgári társaságnak nincs nagyobb jótevője a katholica religiónál, nincs hívebb szövetségese, nincs biztosabb alapja, mint mely azokból, kik őt tisztelik, a haza számára megannyi rendszerető, munkás, a közös terhek’ viselésében zúgolódás nélkül kitartó, ’s a szükség idején életet és vagyont áldozni kész hazafiakat nevel és képez. Buzgolkodjanak őket a békés rendet annyi áldozatokkal és költséges erőfeszítéssel helyre állító törvényes fejedelmünk, a mi fönséges urunk és királyunk,* 2s8 valamint a tőle megerősített törvényes hatóságok iránti hűséges hódolatra, tiszteletre hatályosan serkenteni, hogy adják meg mindenkinek azt, amivel tartoznak, akinek adóval, adót, akinek félelemmel, félelmet, akinek tisztelettel, tiszteletet. Mert ez az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsák az oktalan emberek tudatlanságát, mint szabadok, nem pedig a szabadságot a gonoszságra ürügyül használók; hanem mint Istennek szolgái, tisztelettel viseltessenek mindenki iránt, a testvériességet szeressék, az istent féljék, a királyt tiszteljék. Intézzék lábaikat az egyenes úton járásra, nehogy valaki sántikálva, tévúton járjon. Tartsák fön[n] a békét mindenekkel, ’s az erkölcsök szentségét, melly nélkül Istent senki sem fogja látni. így, csak így fogják az olly súlyos felelős[s]ég terhe alatt gondjukra bízott lelkeket képesekké tehetni arra: hogy bármilly küzdelmek és viszontagságok között is bátran, erőteljesen és örömtelt kebellel haladjanak előre az ösvé257 ti. a katolikus vallásban 2s® I. Ferenc József