Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
IV. Császári zászlók alatt
234 IV. Császári zászlók alatt Veszprém megyében hivatalosan január 16-án rendezkedett be a megszálló katonaság, mely császári-királyi polgári biztosként Fiáth Ferencet nevezte ki a polgári igazgatás élére.s Fiáthnak elsó' dolga volt az Állandó Bizottmány feloszlatása. 1849. január 20-tól a császáriak kivonulásáig, április 26-ig a császári biztosnak alárendelt, s a megyei hivatalnokokból álló ún. tisztiszék végezte a megye igazgatását.* 6 * Pápán már a tisztiszék felállítása előtt, január 13-án bevezette a katonai közigazgatást gr. Ferdinánd Althann alezredes.? A császáriak első lépése a statárium kihirdetése és a lakosság lefegyverzése volt. Azonnal megkezdődött, s 24 óra alatt befejeződött a fegyverek összegyűjtése és Sopronba szállítása. Az egykori fegyveres polgárok, valamint a nemzetőrök szomorúan váltak meg fegyvereiktől. Puskájukat — a földesúr kezessége mellett — csak az Es- terházy-uradalom erdészei tarthatták meg. A katonai parancsnokság csak annyi engedményt tett, hogy később, külön utasításra, a fegyveres polgárok visszakapták díszkardjaikat.8 9 A lakosság pacifikálásának harmadik mozzanata a hűségeskü letételének megkövetelése volt. A város elöljáróságának — a város nevében — január 13- án írásban kellett hűségnyilatkozatot tennie az 1848. december elején trónra lépett iijú uralkodó, I. Ferenc József részére.® A hűségeskü — bár erőszak hatására történt — egyértelmű szakítást jelentett a debreceni magyar kormánnyal, s alapot teremtett arra, hogy a várost — hűtlenségére hivatkozva — megbüntessék. A katonai parancsnokság a megszállt területek teljes elszigetelésére törekedett, s ezért ellenőrzés alá vonta a lakosság mozgását. Szemmel tartották a városba érkező idegeneket, s még inkább a városból elutazni szándékozókat. Az utazásra csak az vállalkozhatott, aki a város által kiadott útlevelét a katonai hatósággal is láttamoztatta. Aki ezt nem tette, igen súlyos — 10-100 pengőforint közti — pénzbüntetésre számíthatott. 10 A szigorú rendelkezések nyomán szinte megbénult a város kereskedelme, s megszűnt mindennemű hivatalos összeköttetés a honvédség által ellenőrzött országrészekkel.11 Közvetlen a megszállást követően betiltották a nemzeti szimbólumok használatát. A templomtornyokra — a behódolás külsődleges jelzésére — felkerültek a fekete-sárga császári lobogók.12 s Saját szerepét megörökítette emlékirataiban FIÁTH Ferenc: Életem és élményeim. II. Bp., 1878.127-175. 6 HUDI József: i. m. (1984), 458. z VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 33. 8 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 36. Végzés a díszkardok viszszaadásáról. 9 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 32. 10 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 268. 11 A Debrecenben szerkesztett és kiadott Közlöny c. hivatalos lapban 1849 első negyedévében egyetlen pápai vagy Veszprém megyei vonatkozású hír sem jelent meg. 12 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 63. A tornyokra felhelyezett 3 db császári zászlót az 1849 júniusában meggyilkolt Reguli [Reguly] János német szabómester készítette 14 váltóforintért.
