Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
Forrásközlés s-Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM játékában oly meghatón nyilatkozik. Azon lehetett volna csudálkozni, ha a tapsok, éljenek s kihívások elmaradtak volna, mert ezáltal a fürdői közönség műízléstelenségét, a valódi művészet becsének felfogásárai elégtelenségét árulta volna el. Bulyovszkyné minden föllépte nemzetiségi propaganda is egyúttal. Mi máskor följegyezhető ritkaságok közé tartozott, most az idegen ajkúak is szép számmal jelennek meg, s a művésznő játéka általi elragadtatásukat szintoly viharos tetszésjelekkel nyilvánítják, mint a magyar nézőközönség. Lendvayt344 * örömmel üdvözöljük körünkben. Szinte jólesik a honfi lelkének láthatni a magyar színművészet e köztiszteletben álló hősét, ki alig egypár éve annyi dicsőség részese volt. Lendvay gyengélkedő állapota minden magyar szívben fájó részvétre talál, mert alig elmondható azon veszteség, mi a magyar színvilágot Lendvay visszavonulásával érte. E veszteséget azóta érezzük egész nagyságában, mióta nem részesülünk azon élvezetben, mit Lendvaynak művészi játéka nyújtott, s örömhírül azonban tudatjuk, hogy Lendvay gyógyul, s a b.-füredi gyógyerők javító hatása a művész roncsolt egészsége helyreállításában szembetűnőleg mutatkozik. Itt van Kemenesaljának ismert költője is, Szelestey Lászléfi^, ki ittlétét használhatná a Balaton-felvidéki magyar nép szokásai, jelleme, sajátságai kiismerésére, mi bő forrás egy népköltő számára. r.l. FORRÁS: Hölgyfutár 7 (1856) 165. sz. (július 18.) 677. 344 id. Lendvay Márton (Nagybánya, 1807. november 11. - Pest, 1858. január 29.) énekesszínész, rendező, a Magyar, majd a Nemzeti Színház alapítója és megszakításokkal haláláig tagja, 1843-től rendezője. Kiváló fizikai adottságai miatt a magyar romantika eszményi hősszerelmese volt, de tragikus hősöket is kiválóan alakított. 1854. január 31-én lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban. Agyvérzést kapott, többé nem lépett színpadra. SZÉKELY 1994. 454. Lendvay Márton 1856. június 23-án „magyarnemzeti színház nyug. színésze, cselédjével”, vagyis másodmagával érkezett Füredre gyógykezelésre. FÜRDŐNÉVSOR 1856. Nr. 188. s« Szelestey László (Uraiújfalu, 1821. szeptember 24. - Budapest, 1875. szeptember 7.) ügyvéd, tanfelügyelő, országgyűlési képviselő. 1851-től Ivánfán (Vas vm.), 1854-től Pesten élt, ahol 1860-ban megalapította a Szépirodalmi Közlönyt. Az 1850-es években népies költészetével vált népszerűvé. Szelestey László szentivánfai földbirtokos 1856. június 30-án másodmagával („cselédjével”) jött Füredre. A július 29-30-án kiadott 23. sz. vendégnévsor-lapon már azt közölték, hogy elutazott Szentivánfára. FÜRDŐNÉVSOR 1856. Nr. 289. = 96 -