Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)

2023 / 1-2. szám

-= Műhely 5-Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM

ennek köszönhetően a pápai kereskedők a közép- és nyugat-európai városokkal is élénk kereskedelmet folytattak.6

A céhek megalakulásának időpontját, a közösségek főbb jellemzőit és szabályzatait tömören összefoglalta, némelyik rendtartását teljes terjedelemben közölte Reizner János 1894-95-ben.7 E közleményt lábjegyzetekkel kiegészítve Hermann István pápai könyvtárigazgató 1998-ban újra publikálta.8 Reizner közleményében olvasható a borbélyok céhlevele, melyet enyingi Török István 1608. november 11-én, Szent Márton püspök ünnepén erősített meg.9 A szövegből kiderül, hogy létezett egy korábbi céhlevél is, mellyel elődeik éltek. A Török István által jóváhagyott céhlevél rövid, nincs pontokba szedve. Érdekessége, hogy megörökíti az akkori nyolc „öreg mester” nevét.10 Ennyi mestert csak egy virágzó mezőváros volt képes eltartani. (Debrecen város tanácsa a XVIII. század második felében is 9 főben határozta meg a borbély-sebészek létszámát. Az sem véletlen, hogy Veszprém megyében csak a két legfejlettebb mezővárosban, Veszprémben és Pápán működött borbély-sebész céh.)11

6 HUDI József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847). Pápa, 1995.17-81. - A város legfontosabb okleveleit, privilégiumleveleit, szerződéseit az 1214- 1842 közötti időből kiadta: PETRIK Iván: Memoriae commendamus. Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból. Pápa, 2010. (A Pápai Levéltár kiadványai I.)

7 REIZNER János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött czéhlevelek. - Történelmi Tár 1894. 631-655., 1895. 90-103., 289-306.

8 REIZNER János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek. = Lapok Pápa történetéből 1998. 5-6. sz. 83-120. A borbélycéh 1608. évi artikulusai: 94-96.

9 REIZNER a borbély céhnél azt írja, hogy 1608. november 11-én „Enyinghi Theörök Ferenc a pápai borbély céh levelét megerősítve kiadja.” (REIZNER 1998.85.) Ez biztos névelírás, mert a céhlevél záradékában „Stephanus Theörök de Enningh” olvasható. A céhlevélből egy részletet pápai plébániatörténet is közöl, de datálása biztosan hibás, hiszen a „Stephanus Thörök de Ennyngh” aláírás fölött ez olvasható: „íratott Pápán szent Márton napján. (1609. okt. 20.)” Vö. KISS: i. m. (1908) 185. - A szerző nem magyarázza meg, de nyilván arról van szó, hogy az 1608. évi céhlevél másolatát adta ki a földesúr 1609. október 20-án. Az 1609-es céhlevél másolat 1902- ben került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, azt 1917-ben ismertette Magyary-Kossa Gyula az Orvosi Hetilap hasábjain. A céhlevél „értékesebb pontjait” később adattárában is közölte. MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. ül. Adattár 1000-től 1700-ig. Bp., 1931. 314-315.

10 Az „öreg mesterek”: Kanisay Barbéli Bálinth, Kaldi Barbeli Thamás, Csepregy Barbeli Mihály, Kolosváry Barbeli Péter, Guhardus Mark, Krakkay Barbeli Gáspár, Papay Barbeli Péter és Tamoczay Barbeli János. - Elöl áll a családnevük, amelyből rendszerint kiderül, hogy eredetileg más településről származtak. Középen a nagybetűvel írt borbély magát a foglalkozást jelentette, ezt követte magyaros sorrendben a keresztnevük. Az ötödik mester valószínűleg nem magyar származású lehetett.

11 CSEJTEIIstván: A borbélymester hagyatéka. Debrecen, 1990.14. A Veszprém megyei borbélycéhekről: NAGYBÁKAY Péter: Céhek, céhemlékek Veszprém megyében. Veszprém, 1971.12.

2