Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-= Műhely ^ Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM Kis Lajos mintegy kétéves soproni ügyvédi praktizálást követően, 1822 tavaszán határozta el - bizonyos, közelebbről nem ismert kényszerítő körülmények hatására, szándékai és vágyai ellenére46 -, hogy Bécsben próbál szerencsét, ahogy azt apja már rögtön a diploma megszerzése után tanácsolta neki. Áprilisban ment el állást keresni a császárvárosba,47 s 1822 novemberében már biztosan a Bécsben székelő Erdélyi Udvari Kancellária alkalmazottjaként dolgozott, mint Udvamoky Lajos udvari ágens első „secretáriusa”, azaz titkára. Apja néhány hónappal később arról tájékoztatta Kazinczyt, hogy fia elégedett ezzel a tisztségével.48 49 KIS LAJOS UDVARI ÁGENSI TEVÉKENYSÉGE (1833-1848) A Bécsben élő és dolgozó Kis Lajos 1825 körül megházasodott: feleségül vette a római katolikus vallású, nemesi származású, bodóbári és nagylucsei Mészáros Magdolna Máriát. Vegyes házasságukból három fiú (1826 körül Lajos, később Gusztáv, 1837. március 20-án pedig Gyula), valamint két lány (Emma, az idősebb és 1831 körül Zsófia) született; legalábbis ennyien érték meg a felnőtt kort, illetve voltak életben apjuk halálakor.^ Kis hivatali munkájával szerzett jövedelme az 1820-as évek végén már lehetővé tette, hogy egyes magyar arisztokratáknak jelentős pénzösszegeket kölcsönözzön.50 Családja és jövedelme örömteli gyarapodásával ellentétben hivatali karrierjében nem történt érdemi előrelépés az 1820-as években. Kis János 1830 októberében arról panaszkodott Kazinczynak, hogy Lajos fia „még most is csak solicitátor” [szorgalmaztató, ügyintéző], s feljebb jutására egyelőre nincs „kedvező s biztató kilátás”.51 Amikor a kolerajárvány 1831-ben elérte Magyarországot, Kis már a Magyar Királyi Udvari Kancellária mellett működő egyik udvari ágensi hivatal alkalmazottja volt (vélhetőleg segédügyvivőként), 46 KIS 1866. 30. 47 KazLev 18. köt. 73. 48 KazLev 18. köt. 198., 245.; vö. KOVÁCS 1975. 313. 49 OSZK Gyászjelentések. Kis Lajos családi gyászjelentése, 1869. május 2.; SZINNYEI 1899. 6. köt. 363.; KÉSZÉI 2013. 651-652., 654. 5° SPIRA 1963. 347., 351. (Arra semmilyen forrás, például Kis János levelezése sem utal, hogy ezt az összeget nem Kis Lajos kölcsönözte Széchenyinek, hanem esetleg csak közvetített volna az apja, az evangélikus püspök és a gróf közötti hitelügyletben.) 5' KazLev 21. köt. 388. 26
