Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-e Újraolvasó h-Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM majd a’ közeliévé herendi gyáros’30 közméltánylatot érdemlő szorgalma által egészén el fog nyomatni. - Van M-r úrnak gőzerőművel ellátott posztó gyára is, mellynek felállítása a’ tulajdonosnak becsületére válik.31 (Vége köv.) Pápa. (Vége). Jövő napon a’ Nőkórházat32 és ahhoz kapcsolt őrültek’ házát33 tekinténk meg. Az első a’ Csúzy és Eszterházy családoknak köszöni fenállását, és vagyontalan nőbetegek’ félfogadására szolgál. Gróf Eszterházy Miklós ő nagys. [ága] évenként ezer forinttal szaporítja az intézet’ [t]őkéjét3“, a’ betegek’ könnyebb tartása’ tekintetében. Sokáig éljen a’ nemes lelkű gróf, ki olly sok könyűket szárított, olly sok nyomornak segítséget nyujta! - Az intézet egy a’ legszebb, legczélszerűbb és tisztább kórházak közöl. Nem úgy a’ hozzákapcsolt örültek’ háza. - Nem volt jó gondolat a’ kórházhoz illy közel építeni észbetegek’ lakát, még rosszabb, hogy a’ javuló betegek’ számára szükséges szabad helyről gondoskodni senkinek sem jutott eszébe. A’ szobák Meisner’ légfűtésével35 láttatnak el, de az építész a’ szükséges ismeretek’ hiánya miatt rosszul számolt, és így míg az egyik oldal’ szobái fürdőmelegek, a’ másik oldal jéghideg. A’ tisztátlanság itt elérte a’ főbb fokot. Vannak még ezen intézetnek sok hiányai, mellyeken segíteni eleget iparkodik a’ derék főorvos36, kinek kormánya alatt áll, de alaptőke hiánya miatt kezei kötvék. Mind a’ 30 A herendi porcelángyáros Fischer Mór (1799-1880) volt. A tőkeerős Fischer 1839-ben társult Stingl Vince herendi vállalkozásába, melyet rövidesen megszerzett magának. 1840-től megkezdte az üzem bővítését és korszerűsítését. A pápai látogatás idején már a gyár egyedüli tulajdonosa volt. 1847-ben 40 munkást foglalkoztatott. Tevékenységéről lásd ROSOS 1848., HUDI 1998- 57-58., 122-124., SZŰTS 2011. 9-15. 31 Az angol gőzgépekkel felszerelt Mayer György-féle posztógyárban ekkoriban hetente 500 rőf jó minőségű, belföldön értékesített posztót gyártottak. 1847-ben 32 munkást alkalmazott. ROSOS 1848., HUDI 2001. 32. 32 A pápai női kórházat vagy a Rozália Francisca asszonykórházat 1816-ban alapította Csúzyné Tallián Rozália, alapítványát gróf Eszterházy Miklós és felesége, Royasin Francisca egészítette ki. Az 1840-es években a 12 ágyas kórházban évente 200-300 beteg nőt kezeltek. HUDI 2001. 44. A kórház alapításáról, működésének korai szakaszáról lásd: JAKAB 2012. 33 Az „észbetegek kórháza” 1837-ben létesült közadakozásból a gróf Eszterházy Miklós által ingyen adott telken, benne évente 8 tébolyodottat és 2 veszett állatok által megmart személyt ápoltak, 1837-1846 között Veszprém vármegyéből és a szomszédos megyékből 125 személyt gyógyítottak benne. Felügyeletét Veszprém vármegye Pápán lakó másodfőorvosa látta el. HUDI 2001. 44. 34 A szó első betűje nyomdahiba miatt kimaradt. 35 A légfűtés egy módja; Paul Traugott Meissner (1778-1864) erdélyi születésű bécsi politechnikai intézeti vegytanár 1821-ben fedezte fel és hozta divatba; több szoba arányos fűtését az építészek nem minden esetben tudták megoldani. Ebben a rendszerben a szobákat kívülről fűtötték, a felmelegített levegőt földalatti csatornán vezették be a helyiségekbe. 36 Felsőőri Cseresnyés Sándor (1786-1854) Veszprém vármegye másodfőorvosáról van szó, aki 1848-ig Pápán lakott. he 189 =-
