Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)

2023 / 1-2. szám

-= Forrásközlés =Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. SZÁM

Társas életünk a falvakból (B.-Füred körül Köveskálla430 kivételével nincs város Balaton fölvidékén) kiköltözött, ki a szöllőhegyekre, hol rakott szöllőtőkről érett gerezdek mosolyognak felénk, s a délceg pór ifjak s szép hajadonok ajkairól mesterkéletlenül, mégis megható bájjal zengnek azok a gyönyörű magyar dalok.

Van itt nem magyar ajkú nép is, de ha megzendül a mi népdalunk, amaz is hallgat, mert bár nem övé a dal, de érzi, hogy szép az, hogy általa le van igézve, bűvölve. S dicséretére legyen fölemlítve e vidéknek: fiatalsága tanulékony s nem egykönnyen felejt. A régi és új dalok tarka változatban zengenek ajakán. Csokonai versei mellett dalolja az újabb költőkét is, Tóth Kálmánnak Simonffy által zenére tett verseit s Czuczor dalait431 fölváltva dalolják, de a régi szép dalokat se mellőzik csak azért, mert régiek, s szinte jól esik hallani, mikor a napi munka közt a szüretelők ajkain vagy az éj néma csendébe megzendül a régi: „Cserebogár, sárga cserebogár!” s rögtön utána a friss: „Pörge kicsin süvegem!”

Az alakulóban volt, de oly okok miatt, melyeket elhárítni nem állt hatalmában, meg nem alakulhatott Balaton-fölvidéki dalárda rendkívüli hatással volt a vidéki köznépre, s számos új dalt ültetett át a Balaton-fölvidéki népéletbe. Sajátos tünemény, hogy főleg Simonffy dalai azok, melyek leghamarább átolvadnak a nép életébe.432 Nem azt tanúsítja-é e körülmény, hogy Simonffy ismeri a népéletet s érzelmet, s ez ismeret következtében hivatva van a nép dalnokává lenni!

A Balaton-fölvidéki dalárda bár nem alakulhatott, de nem is szűnt meg egészen. Fönnáll az jelenleg is, mint a veszprémi helvét hitvallású egyházmegye énekegylete. Ez egylet karelnökét Veszprém megyei főnök: Pichler Adolf őnagysága felszólította, venne tevékeny részt énekegyletével azon hangver-430 Köveskál kuriális nemesek lakta falu (1823-tól mezőváros, oppidum) a Káli-medencében, 1857-ben 894 lakosa volt. Privilégiuma alapján három országos vásárt tartott. 1823-ban kapott mezővárosi kiváltságot. KOVACSICS-ILA 1988. 263-266., önkormányzatáról: S. LACKOVITS 2001. 70-81.

431 Móser Zoltán kutatásai szerint Czuczor Gergely (1800-1866) költőnek bizonyíthatóan 84 verse vált népdallá. Vö. MÓSER 2000.

432 Simonffy Kálmán (Tápiószele, 1832. október 5. - Bp., 1881. december 15.) dalszerző, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és mások verseinek megzenésítője. A szabadságharcban honvéd főhadnagy, utána Cegléden városi főjegyző volt, ahol dalárdát is szervezett és vezetett. 1858-ban hangversenykörutat tett az országban, 1860-1862-ben pedig külföldön Fátyol Károly cigány származású gordonkaművész kíséretében. 1861-ben Pest vármegyei jegyző, 1865-ben Esztergom vármegye főjegyzője volt; 1872-1875 között országgyűlési képviselő. Életének utolsó éveit elborult elmével élte végig. Dalai nyomtatásban is megjelentek: SIMONFFY Kálmán: Dalvirágok. 40 eredeti magyar dal. Buda, 1863.- 139 =-