Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
a következő tanévtől régi díjlapja szerint kapja fizetését mindaddig, míg a per le nem zárul.182 Ez alapján két tanéven keresztül az 1785-ös díjlevél alapján újra csak 45 forintos fizetést plusz 20 forint fapénzt kapott.183 Az alapítvány őt illető kamatának kiadását még 1795-ben is kérvényezte, amire azt a választ kapta a presbitériumtól, hogy ha a per sikeresen ér véget, visszamenőleg is meg fogja kapni az őt illető összeget.184 Végül csak távozásakor, 1796-ban kapott ezen a címen 30 forintot,185 fizetése utolsó negyedévi összegével együtt. Kántori fizetségekről legközelebb 1792-ben esett szó, midőn Ferenci távozni akart, és Nagy Sámuel becsvölgyei lelkészt hívták meg pápai káplánnak, kántornak és a lányiskola tanítójának 100 forint fizetés, a lányok fejenkénti 1 forintos tandíja, valami 30 pozsonyi mérő gabona ellenében.186 Végülis Nagy Sámuel nem érkezett meg, és újra Ferencit marasztalták.'8' Bár a presbitériumi határozatban fizetésemeléséről nincs szó, ettől kezdve azonban — nyilván maradásának feltételeként — évente újra 80 forintot kapott.188 Ferenci távozásakor, és utóda, Nyitrai József kántori szolgálatba állásakor,189 1796-ban a presbitérium — a praeceptorok fizetésrendezésével együtt —-= Forrásközlés =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám 182 1790. április 6. PREIII. sz. presb. jkv. 62. 183 Az 1790/91. tanévben négy részletben: 1790. augusztus 14-én 15 forintot, szeptember 26- án 17 forint 30 krajcárt, november 15-én 10 forintot, 1791 elején pedig 22 forint 30krajcárt kapott. Az 1791/92. tanévben három részletben: 1791. augusztus 29-én 32 forint 30 krajcárt, az év végén 12 forint 30 krajcárt, 1792. március 23-án pedig 20 forintot kapott. DREL I. 1. b. 1792:1. 8,9 (kétszer), 10,13 (kétszer). 1793:38.5. 1841795. augusztus 12. LISZKAY1875.173 (553. sz.). Az irat sajnos ma lappang, csak regesztája maradt fenn. 185 1796. március 31. DREL I. 1. b. 1796:4. 3. 186 1792. január 20. A 30 mérő gabonából tízet a pápai egyházmegye vállalt magára. PREI II. sz. presb. jkv. 71-72. 187 1792. február 1. Uo. 72. 188 Az 1792/93-astanévben három részletben: 1792. május 30-án 20 forintot, szeptember 27- én szintén 20 forintot, 1793. március 14-én pedig félévre 40 forintot kapott. Az 1793/94-es tanévben négy részletben: 1793. május 24-én, augusztus 21-én, 1794. február 15-én és 20-án 20-20 forintot vett kézhez. Az 1794/95-ös tanévben ismét négy részletben: 1794. március 20-án, június 15-én, november 16-án és 1795. január 25-én 20-20 forintot fizettek neki. Végül az 1795/96-os tanévben újfent negyedévente: 1795. május 30-án, szeptember 17-én, december 16-án és 1796. március 31-én 20-20 forintot kapott. DREL I. 1. b. 1793:38.6, 7, 8 (kétszer), 9.1795:1. 7 (kétszer), 9,11,12. 1796:6. 6, 7,10,11. 1796:4. 3. 189 Ferenci távozása után egy hónapig, Nyitrai szolgálatba állásáig egy Almási János nevű diák helyettesítette a kántort, amiért 4 forint fizetést kapott. 1796. május 7. DREL I. 1. b. 1796:4. 4. DREL III. 62. f. Számlák, nyugták. 1796/17. Almási Barabás János a Békés vármegyei Vésztőről származott, tanulmányait a hódmezővásárhelyi gimnáziumban kezdte. 1793-ban írta alá a debreceni, 1795-ben a pápai kollégium törvényeit. Pápai helyettes kántorsága után 1797-1799, majd 1801-1815 között Felsőőrön volt rektor. 1816-ban ugyanott közbirtokosként emlegették. A 83 =■
