Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= Forrásközlés -Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám Kinevezését követően négy nappal az egyházközség az alumnusokat szemelte ki potenciális jelölteknek: egy kötelezvényt íratott alá velük, mely szerint ha egy évre megbízza őket az apróbb gyermekek oktatásával, a praeceptorságot kötelező elvállalniuk. Ezt — nyilván helyzetét féltve — 17 alumnus deák látta el kézjegyével. Mindez azonban nem oldotta meg a problémát. A névsor első hat és nyolcadik neve később ki lett húzva, ami annak jele, hogy ezek sorra megtagadhatták a tanítást, aminek következtében ösztöndíjukat alighanem elvesztették. így járt a kihúzottak között második helyen szereplő Fülöp János is, aki pár napig betöltötte ugyan a praeceptorságot, végül mégis otthagyta. Közülük négyen viszont a névsorvégén újra aláírták a kötelezvényt, és egy külön nyilatkozatban bocsánatot kérvén korábbi lépésükért kérték az alumnusok sorába való visszavételüket, vagyis ők végül késznek mutatkoztak a praeceptori hivatal betöltésére.153 Az egyházközség április végén újabb ajánlattal próbálta csábítóbbá tenni az elemisták tanítását: a praecepto mák az alumniumi tagság (felkínálása / megtartása) mellett a tanulók tandíjának teljes összegét ígérték, garantálva, hogy kipótolják, ha nem érné el a félévi 12, tehát évi 24 forintot — eszerint 4 forinttal megemelték az 1788-1792 között járt éves fizetést. Végül az 1792/93-as tanévre az aláírók névsorában hetedik helyen szereplő, a kihúzottakat leszámítva első ’53 Az alumnusok kötelezvénye: 1792. március 20. DREL III. 62. e. Liszkay 537. Fülöp János letette a praeceptorságot: 1792. április 24. PREIII. sz. presb. jkv. 80. Nemcsak ebben volt vétkes, hanem diáktársával, László Lőrinccel együtt korhelykedésben és órái mulasztásában is, ezért ki is zárták őket a kollégiumból, és visszavételüket attól tették függővé, elviselik-e a büntetésül kiszabott 6, illetve 12 pálcaütést. 1792. május 12. DREL III. 62. e. Liszkay 539. AFülöpre vonatkozó többi forrást lásd a 123. sz. jegyzetben! László Lőrinc Krasznáról származott, 1789-ben poétaként tanult Pápán, 1790-ben subscribált. Miután az elemisták tanítását megtagadta, alumniumát elvesztvén 1792-ben Losoncra ment, nem ismert, milyen munkakörre. KÖBLÖS 2006. 181, 774. A négy bocsánatot kérő deák: Német Ádám, Vajda Péter, Tót István és Tót József. Közülük később, az 1798/99-es tanévben Vajda Péter lett praeceptor: akkor a syntaxistákat tanította. Német Ádám 1796/97-ben, Vajda Péter (2.) 1797/98-ban kollégiumi seniorságot is viselt, az előbbi később a komáromi egyházmegyében lelkészkedett, az utóbbi pedig a dunamelléki egyházkerületben rektorkodott. Tót István és Tót József nem vállaltak kollégiumi megbízatásokat: Tót István, aki 1790- ben subscribált, később hazatért hazájába, Szentgálra, és talán polgári foglalkozást választott, Tót József (5.) pedig gazdálkodással, falusi jegyzőséggel is próbálkozott, végül leginkább a veszprémi egyházmegye gyülekezeteiben vállalt rektorságot. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 806. II. 1711,1737. MOKOS 2004. 95. KÖBLÖS 2006. 774. Négyük bocsánatkérő kérvénye: Keltezés nélkül. DREL III. 62. e. Liszkay 538. 72
