Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 1-2. szám

s Forrásközlés s-Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. SZÁM hivatkozva Trócsányi Zsolt is megismétli ezt az állítást.73 Ő Komáromi Katalin 1713-ban létrehozott alapítványára is hivatkozik, azonban a pénzegységet ön­kényesen kijavítva 10 tallér helyett 10 forintról beszél.74 Számunkra az tűnik logikusabbnak, hogy a katolikus püspök előtt nemcsak a lelkészek és a rektor, hanem az osztálytanítók fizetésének is letagadták az egyharmad részét. Miután két praeceptor esetében is tudjuk, hogy 15 forint volt az éves fizetésük, ez alátámasztani látszik feltételezésünket. Mivel ebben az esetben a lelkészek, a rektor és az osztálytanítók valóságos (illetve a lelkészek esetében ekkor még csak vágyott) és bevallott fizetésének arányszáma meg­egyezik, nehéz nem feltételezni, hogy előzetes megállapodás alapján csele­kedtek. 2. KORSZAK: AZ ADÁSZTEVELI SZÁMŰZETÉS (1752-1783) A pápai gyülekezet árvaságának idején megszűnt a két lelkészi, a rektori és a kántori hivatal, a kollégium is csak erősen redukált formában, Adásztevelen működhetett, a lányok oktatása pedig csak magánúton volt folytatható. Termé­szetszerűen a prédikátorok javára gyűjtött egyházi adó szedése is szünetelt. Mégis volt két esztendő, amelyből maradt fenn a korábbi egyháziadó-szedési ívekhez hasonló típusú forrás. 1757-ben — az irat kezdősorai szerint — a pres­bitérium nemcsak azért indított el önkéntes gyűjtést a pápai gyülekezet tagjai között, mert szükségesnek látta valahogy honorálni az adászteveli és a kéttor­nyúlaki református lelkész szolgálatait, akikhez imaházuk bezárása után isten­­tiszteletre jártak, hanem azért is, mert már hatodik éve ilyen gyűjtést nem tar­tottak, és azt érezték, nem jó, ha a gyülekezeti tagok elszoknak attól, hogy nekik is részt kell vállalni az egyházközség anyagi terheiből.75 Ezután a szokott mó­don, utcánként haladva sorolták fel az egyes családok pénzbeli hozzájárulásait. 73 TRÓCSÁNYI 1981.65, 83 (101. sz. jegyzet). 74 „Az irat maga elveszett. Liszkay 10 tallérról beszél, a praeceptor fizetése azonban 10 forint volt.” Uo. 58,82 (75. sz. jegyzet). 73 „Anno 1757. die 222 Julii Pápán exmittaltattak Boné Adam és Eöß Mihály Uraimék a ’ végre, hogy a’ Teveli és Laki Praedikátor Uraimék Honoráriumára és egyéb Eklesiai köz szükségekre is, aki önként mit akar adni, azt szedgyék ößve, mert mivel hatodik eßtendeje már, miulta az illyenekre nem adtunk, a’ kerefityénség azt hozza magával, hogy ha a’ Barom Páfitornak fize­tünk, a Lelki Páfitornak is adgyunk.” KÖBLÖS 2020.335 (16. sz. dokumentum). 52

Next

/
Thumbnails
Contents