Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= Műhely 5-Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. SZÁM jában. Az útikönyvek módszerét követve sorra vette a térség falvait és így írta le a falvak közösségeit, azok jellegzetességeit. Oláh János kitűnő megfigyelő volt, valódi ethnográfus szemmel járta végig a vidéket. Minden faluban elsőként lakosainak számát és a település szerkezetét határozta meg. Ezt követően vette sorra a gazdálkodást és az ősfoglalkozásokat, ezeknek eszközeit, majd a lakóépületeket, továbbá a helyi jellegzetességeket. Módszere különösen változatossá tette munkáját, élvezetes olvasmányt nyújtva az érdeklődőknek. Megismertette a kenesei partfal „tatárlikait”, a tihanyi mellett a fűzfői „kecskekörmöket”, a vöröskőből emelt alsóörsi épületeket, az aszófői téglaégetőt, a kővágóörsi házakba beépített hatalmas kőtáblákat: „...találkozik az ember az útszákon 30-40 mázsányi fekvő és kilátszó kövekre is...”, a gyulakeszi vásárokat „...Esnek benne vásárok, mellyek a környékben igen híresek...”, a csobánci vízhiányt: „Vize semmi sints, mellyre nézve a lakosok Díszeibe kéntelenek vízre járni...”, a hegyesdi vashámort, a szentbékkállai és köveskáli tüzes borokat: „Az itt való szőlők fajjai ezek: Bajor, szigeti, rövid izű kékinú, fejér, és fekete porba heverő, és a közönséges loggó fürtű fejér szőlő. Olly szeszes az itt termő bor, hogy egy kevéssé megmelegíttetvén, mint az égett bor meggyújtathatik...” Köveskálról: „szőlőhegye szinte olly nemes borokat terem középen, mint a Szent Benkáljai. Ditséretesek az itteni boros gazdák arról, hogy boraikat nem vesztegetik meg vízzel, mint sok helyeken...”. írt a hutákban felhasznált „finom, hó fejérségű” kapolcsi homokról, valamint a község nagyszámú malmairól: „Kapoltsnak számos, jó liszt malmai vágynak, hova sok szomszéd helységekből járnak őrletni...”. Sorra vette a balatonhenyei hopogakövet, a monoszlói borházakat „...szép borházak 4-5 sorban körül övedzik...”, a nemesleányfalui fazekasságot, Vöröstó, Bamag, Tótvázsony különlegesen szép látványt nyújtó lakóházait „tsinosan épült házai vágynak...”, a vámosi udvarterekkel megegyező közöket: „Az udvarok benne utszákat képeznek, igen sok háznépek lakván együtt”, velük szemben szerinte Felsőőrs „utszái rendetlenek, és veres kövekből épült házai többnyire vakolatlanok lévén, igen idomtalanok” — vagyis minden faluban a megkülönböztető jellegzetességekre hívta fel a figyelmet, ámde megállapításai még nem néprajzi elemzések, de későbbi néprajzi munkáknak alapként szolgálhattak. Érdemes még idézni néhány további megállapítását. Kenésén kiemelte a falu Balaton-részének halbőségét: „Az bő Balatonjokban, vagy mint magok nevezik, az ő vizekben vagyon fogas, fogassüllő, közönséges süllő, tsuka, harisa, ponty, tzompó, kárász, keszeg, garda és sok ketske-rák...”, valamint a falu 4
