Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

Újraolvasó =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám

hajdani dicsőség véres drámájának oly sok hősies szerepét játszották el az egymással küzdő, egymás ellen harcoló felek. A Palota, Eősi, Őskő, Hajmáskér s Gelemér89 közti térségen volt legmakacsabb a római légiók ellenállása, s csak miután e nevezetes pontokról leszoríttattak, veszték el hősi bátorságukat, s kezdtek reszketni a győzelemhez szokott magyar hadak előtt.

Őskőt nagy részben szlávok lakják, kiknek őseit 1690-1700 körül a hely földesura Nyitra s Pozson megyékből hívta ki, általok ez akkor még puszta tájt benépesítendő.90 Őskü vagy Eöskü, ismét Eskü elnevezése fölött szétágazók a nézetek. Némelyek Eskünek nevezik, állítván, hogy Uszubu harcosai itt tőnek szent esküt Veszprém bevételére. A nagy többség onnan származtatja e nevet, hogy Őskő határában igen sok őskő van; nézetem szerint e helység nevét nem a sok őskőtől, mert hisz ős kövek másutt is vannak, hanem a magyarok egyik vezére, hősétől nyeré, s e nézetet azon történeti igazságra alapítom, hogy Palota környékét Eőse vezér hódítá meg, ahonnét egy Palotával határos helység máig is Eősi nevet visel. Hihető, hogy Őskő, mely helység szinte határos Palotával, eredetileg Eősekeöve (Őseköve) lehetett, követ állíthatván itt a győztes magyarok az Eősi felől Eősekeöve felé diadalmasan előnyomult Eőse vezér hősi nevének örökítésére.

Az is lehet, hogy a diadalmas Eőse az országszerzés nagy műve befejezése után örökségül nyeré Palota vidékét, itt várat építtetett, mégpedig kőből elég kőanyagot lelvén itt várépíthetéshez, s a fölépült kővárat nevéről neveztetvén, így származhatott Eősekeővára (Ewskew-vára, Ősekővára). Hogy a vár mellé a kőmelléklet is odatetetett, s nem Őse várának, hanem Ősekővárának neveztetett el, ennek oka ott keresendő, mert a magyarok - s csaknem minden keleti faj - ahova berontottak, s berontás után a vidéket megszerették, mindjárt véderősségek alkatásához láttak, várakat emeltek, mégpedig oly anyagból, amit körülök találtak, s az elkészített várat az építési anyagtól nevezék el, p. o. Csóka Keővár (mely kőből), Tüskevár (mely tüskéből), Sárvár (mely sárból), Földvár, mely földből épült és hányatott. Hogy az általam fölhozott Eőskeővár

89 Gelemér település a Veszprém - Székesfehérvár főútvonalon, Veszprém mellett feküdt, a XVIII században a veszprémi káptalan birtoka volt, területén 1780-ban csárda épült. Nevét a Kádárta határában eredő Gelem patakról nyerte. ILA-KOVACSICS 1964. 191., FRANCSICS 2001.192.

90 Őskü pusztát a várpalotai uradalmat birtokló gróf Zichy család 1718-ban kelt telepítési szerződés értelmében népesítette be Besztercebánya környékéről származó evangélikus, Pozsony és Nyitra megyékből érkező katolikus szlovák telepesekkel. 1836-ban Fényes „tót falu”, 1851-ben „magyarosodni kezdő tót falu” néven említette. 1857-ben 1415 lakosa volt. FÉNYES 1851. II. 182., ILA-KOVACSICS 1964. 306-307.

476 =-