Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
Forrásközlés =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám kézhez, míg a rektoré maradt a 4 forint fa- és 6 forint húsjárandósággal kiegészített 100 forintos fizetés; ezeket az összegeket viszont nagyjából szabályosan és rendszeresen megkapták.54 A helyzet Torkos Jakab megjelenésével változott meg, aki 1735-ben előbb a kollégium rektora, majd a gyülekezet lelkésze lett. Ugyan a presbitériumi jegyzőkönyv sehol sem említi, de nyilván az ő feltételei között szerepelhetett a lelkészi fizetés visszaállítása az első díjlevélben meghatározott 150 forintra, ami az 1736. esztendőtől kezdve mindkét lelkész esetében megtörtént.55 A legrégebbi díjlevélben meghatározott járandóságok (8 forint fajáradék és 24 köböl/mérő búza), valamint a rektor jövedelmei (100 forintos fizetés, 4 forintos fa- és 6 forintos húsjáradék, 12 köböl/mérő búza) változatlanul maradtak. Az eredeti díjlevélhez képest még némi növekedés is volt: 1740-ben a rektornak a sertés vagy szalonna megvásárlása fejében adott 4 forint a presbitérium döntése alapján 6 forintra nőtt, majd 1745-től jövedelme a gyertyáért, faggyúért járó 1, 1749-től pedig a lelkészek járandósága a kerti veteményekért járó 6 Ftos tétellel is kiegészült.56 A nyugták, valamint a presbiteri jegyzőkönyv 54 A presbitériumi jegyzőkönyvben szereplő összevont összegek tételekre bontva: 1731 februárjában a lelkészek fizetése és fajárandósága együtt 266 forint, a rektor fa- és sertésjárandósága 10 forint. Uo. 57. 266 = 125 + 8 + 125 + 8; 10 = 4 + 6. 1734 márciusában és szeptemberében mindhármójuknak fájuk árával együtt kifizettek 370 forintot. Uo. 76, 80. 370 = 125 + 8 + 125 + 8 + 100 + 4. A fent említett két állagból az 1732-1750 közti időszakra nézve kigyűjthető a nyugták szinte teljesnek mondható sorozata, ebből emeltük ki a prédikátori, rektori (és alább a kántori) nyugtákat. Lásd az I. sz. mellékletet! Az ottani nyugták egyikén Komáromi József a 125 forintos évi fizetést már szokásosnak nevezi. 1736. július 6. „Hogy Nemjetes Borsos Márton Perceptor Uramtul a Papai Reformata Ekklesiatul annuatim adattattni sjokott száj hufionöt forintokat négy ijben pro anno 1735. in totum percipialtam, errül ö kegyelmet quietalom. [...] Komáromi Josephus manu propria.” DREL III. 62. f. Számlák, nyugták. 1736/3. 55 Komáromi József az 1736. évre járó fizetését két részletben kapta meg. A december 4-én kifizetett 100 forint után Szenteste kapott még 50 forintot, ennek nyugtájában olvasható a következő indoklás: 1736. december 24. „Mint hogy a Nemes Papai Reformata Szent ekklesia a Prédikátorok régi rend sjerint való fijetését, tudni illik 100, id est sjaj Tallérokat determinálta ab hoc anno 1736. inchoative meg adatni, ejokaért...” Uo. 1736/6. 100 tallér = 150 forint. MARÓTI1743. 153.MARÓTI 1782.116. Torkos Jakab (1.) lelkész életrajzi adatai: KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 645. 56 Lásd az I. sz. mellékletet! Az első tétel megemeléséről a presbitériumi jegyzőkönyvben olvashatunk. 1740. december 21. „... adta elöl magát, hogy a mostani Professor úgy, amint eddig az ö kegyelme Antecessori aj Ecclesiátul S[alva] V[enia] egy Pecsenyére rendelt Summával, úgy mint négy forintokkal Contentus nem akar lenni, Azért mostani alkalmatossággal Determinaltatott, hogy ennekutánna a Pecsenye vagy in natura in valore hat forintig meg vetetett Contentaltassék Professor Uram, vagy ha penjül kivanyaföl venni, nem töb, hanem hat forintokkal fizetessek ki." A szövegben az álló betűs szó helyett hibásan hűi szerepelt. PREII. sz. presb. jkv. 117-118. 47 =
