Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-e Újraolvasó ^

Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám

falvak is, lehet róla fogalmunk, minő földtani forrongásokon kell e vidéknek keresztülmenni, melly forrongásra mutatnak a hegyláncolat szakadékos oldalaim kőhalmazok hullámzó kör alakú forradásai is.

Kövesdtől délre a Balaton közelében új savanyúvízforrást fedeztek föl, s Veszprém megye főorvosa, Cseresnyés Sándor1? megkéretett a veszprémi káptalan által, hogy e vizet különítse létrészeire, s ha e létrészre különítés alkalmával erőviszonya a b.-fürediével azonosnak bizonyuland be, a káptalan fürdői lakokat szándékozik körűié építeni, mi a vidék regényességét lényegesen fogná előmozdítani.

Palaznaktól Felső-Eörsig nincs, mi figyelmet érdemelne. A köztük fekvő kisded Lovas helység hihetőleg Eörs magyar vezér lovászainak tanyája lehetett.17 18 Eörs vezérnek kelle e vidéket meghódítania, s innét tőle veheté nevét Felső- és Alsó-Eörs. Felső-Eörs prépostságáról nevezetes, mit a herceg Batthyány család alapított, s legújabban elhíresedett azon római temetkezési helyről, mellyet ez év tavaszán határjában találtak, s mellynek ásásáról a későn értesített megyei hatóság csak akkor tilthatá le a földtulajdonost, mikor a pénzszomjtól zaklatott ásó által e nevezetes régiség nagy részben romba döntve volt.

Nemrég, mint hallom, Alsó-Eörsön is hasonló temetkezési helyre bukkantak, azonban ott is mindent összeromboltak, s különösen az urnákat (hamvvedreket) pénzrejtő edényeknek vélve összezúzák.

Balaton mellékén igen sok a régiség, igen sok a rom! S ha Eötvös szerint: az egész világ egy nagy dicső rom, mellyet az idő elborít színével, úgy Balaton melléke: Tátika, Csobánc, Rezi, Szigligetiéi sat.[öbbi], a régi rómaiak temetkezési helyeivel, Likacsával, Kér rommaradványaival e nagy dicső romnak egyik legkitűnőbb részét képezi.

Felső-Eörstől 1 % órai távolságban fekszik Veszprém jelentékeny s az ország történetében nevezetes város, Fehér, Veszprém, Zala, Somogy vármegyék búzapiaca s e négy megyébeni eleségár legbiztosb mérlege. E város hegyen épült büszke vára, mellynek erősségei 1702-ik évben rontattak le, már a magyarok bejöttékor fennállott, s míg Uszubu és Eőse vezérek közül, kik e termékeny s erdőkoszorúzta vidék meghódítására jelöltettek ki, Eőse Palota környékét foglalá el, mit igazol azon körülmény is, hogy Palota mellett van a hihetőleg Eőse

17 Cseresnyés Sándor (Nyírgyulajd, 1786. szeptember 15. - Veszprém, 1854. november 13.) Veszprém megye másod- (1832), majd első főorvosa (1848-tól). Több szakkönyvet írt. VARGA 2014. 202-203.

18 A helységnév a ló állatnévből, a valamivel való ellátottságot vagy foglalkozást jelölő -s képzős származékába! keletkezett, személynévként is ismerjük. KOVACSICS-ILA1988. 276.-1 454