Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-s Kisebb közlemények =­Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM nemességét fiú és leány gyermekei is örökölhetik. Nemesi címerében a biro­dalmi sas látható, hiszen az örökös tartományok nemeseinek sorába került. A címer bal oldalán, az alsó mezőben egy oszlopfőn álló és oszlopot hordozó oroszlán szerepel, amely építészeti tevékenységére utal; a jobb oldal felső me­zőjében pedig a nemesi vitézséget megjelenítő, kardot hordozó oroszlán. Az oszlop motívuma a címer sisakdíszében is megjelenik. Fellner jó színvonalú, polgári körülmények között élt Tatán. Építészi tevé­kenysége, az építési iroda vezetése mellett számos haszonbérlettel is gyarapí­totta bevételeit. Mai szóhasználattal élve tehetséges építész, vállalkozó, projekt­vezető, menedzser és üzletember is volt. A nemesség elnyerése után az aláírá­sában addig használatos „Baumeister” (= építőmester) megnevezést az Archi­tekt vagy Architectus (= építész) megnevezésre cserélte. Élete során háromszor nősült; két feleségét és hat gyermekét temette el. Családi viszonyai így alakultak: Első felesége Kirschrober Eleonóra (+1761) volt, aki Rimholcz József főpallér özvegyeként kötött házasságot Fellner Jakabbal 1746-ban. Négy gyermekük kö­zül csak egy leány érte meg a felnőttkort, aki Paár Ignác pallér felesége lett. Második feleségét Cruzin Rozáliának hívták (ti77o), 1763-ban kötöttek há­zasságot. Szintén 4 gyermekük született, de csak egy fiú, Ignác érte meg a fel­nőttkort. Kocsmáros lett, 1846-ban hunyt el. Harmadikként Kristelli Teréziát vette el 1772-ben. Egy gyermekük született, József, aki folytatta apja mesterségét. Elvégezte a bécsi képzőművészeti akadé­miát, a pápai uradalom „építészeti adjunktusa” lett — további sorsát nem is­merjük. Kristelli Terézia Fellner halála után, 1781-ben hozzáment Grossmann Józsefhez, majd annak halála (1785) után Gött Antal felesége lett. Fellner Jakab életének egy váratlanul jött súlyos betegség vetett véget 1780. december 12-én. Még csak 58 éves volt ekkor. Koporsóját december 14-én az általa tervezett tatai Szent Kereszt-plébániatemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra — végakaratának megfelelően névtelen sírba. Fejtábláján csupán egy sorszám és halálának időpontja olvasható. Félbemaradt munkáit (pápai nagytemplom, egri líceum) Grossmann József fejezte be. Fellner arcáról, alakjáról sajnos nem maradt fenn hiteles ábrázolás. Ungvári Lajos (1902-1984) szobrászművész egész alakos szobra, mely a tatai templom előtt áll, a képzelet szülötte. A XVIII. század egyik legjelentősebb magyar épí­tészének alakja halála után hosszú időre feledésbe merült. A XX. század elején Pigler Andor (1899-1992) a pápai plébániatemplom mennyezetképeiről írott- 447 -

Next

/
Thumbnails
Contents