Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-= Kisebb közlemények s-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM

Philip Jakob Prokop több évig dolgozott a belső tér díszítőszobrain: először a főoltár, majd a szószék, a keresztelőkéit és a gyóntatószékek díszeit készítette el. A Mária-kápolna oltára teljes egészében az ő műve. 1784-ben a főoltárkép megfestésére megbízást kapott Hubert Maurer (1738-1818) bécsi akadémiai festő, míg a mellékoltárok képeit az egri Johann Zirckler (1750 k.—1797) készítette el. Novemberben megszólalt a templom új orgonája, amelyet Peking (Backing/Bäcking) Péter győri orgonakészítő alkotott. 1785-ben, amikor Grossmann József is meghalt, már csak a díszítések befejezése volt hátra. Ezt a munkát pedig az uradalom tatai mérnöke, Gött Antal irányította. A berendezés csinosítása még évekig folyt, így a templom felszentelésére csak 1795. május 3-án került sor.30

A pápai Nagytemplom a magyar klasszicizáló későbarokk építészet legjelesebb és legegységesebb alkotása. Igazi „Gesamtkunstwerk” összművészet, mely az építészettől kezdve a festészeten és szobrászaton keresztül sokféle művészeti ágat foglal magába. Monumentalitása lenyűgöző; hossza 42 méter, főhomlokzata 22 méter széles, a tornyok külső magassága 58, míg a templombelső magassága 24 méter. Uralja a dunántúli kisváros főterének épületeit.

5. Alkotások Pápa környékén

Az 1740-es évektől kb. 1785-ig a Pilgram-Fellner-Grossmann építőművészi névsorral jellemezhetjük a pápa-ugod-devecseri uradalmi építkezéseket. 1753- 1759 között valószínűleg még Pilgram tervei alapján id. Eszterházy Ferenc elkezdi, majd fia, ifjabb Ferenc befejezi az ugodi plébániatemplom építését. Ez a templom azért fontos, mert Károly püspök 1772-ben felmérette és mintául szolgált az uradalom területén később felépült plébániatemplomok számára.

Az 1770-es években Fellner már olyan sok megbízást kapott (Tallós, Tata, Zirc, Székesfehérvár), hogy „szellemi szabadfoglalkozásúként, szabadúszóként” vállalta a felkéréseket, és viszonylag független maradt. Eszterházy püspök nyilván érzékelte ezt, de elfogadta. A munka gördülékenyebbé tétele érdekében mindkét uradalmi építési irodába jó képességű vezető építőmestereket fogadott: Egerbe Francz Józsefet, Pápára Pauly Mihályt.

3° A templom belső leírása olvasható: MEZEI Zsolt: Az Úr csarnokai. Történelmi egyházak templomai Pápán és a pápai járásban. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2017. 8-13.

445