Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-s Kisebb közlemények =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám A térítők közepére döntő többségben rózsás vagy rózsás és dupla, esetenként cifra majorannás mintaelemekből kialakított kör kerül. A majoránna kedvelt, illatos fűszernövény, a XVI-XVII. századi virágénekekben etikai értéket képviselt. A kalotaszegi hímzőkultúrában központi szereplőként jelenik meg. A széleken és a sarkokban elhelyezkedő, „fojónak” nevezett hullámvonal gyakori elválasztó, tagoló eleme a hímzéseknek. Legegyszerűbb mintaelemként alkalmazta a karikót, amelynek a kalotaszegi hímzéseken egyik vége a szárból kiindulva csigavonalként visszakanyarodik. Két, szárukkal összekapcsolt karikóból a pipa jön létre. Két oldalon önmagába visszakanyarodók az ún. kacskaringók, az S alakú minta pedig a horgas. Mind ezek, mind pedig az apró szívek, a seprűk, a körték azt szolgálják, hogy a tekintetet a terítő közepére irányítsák, hisz ide kerülnek az úri szent vacsora jegyei az úrvacsorái edényekben, ami jelképesen Jézus Krisztus jelenlétét jelzi. A XVI-XVIII. századi úrasztali textíliákon a középső rész a középkori kolostorkertekre emlékeztetett, ahol a középen zárt teret alkottak, amely a köznapi használatból kivéve csak szent dolgokkal érintkezett. Ez volt mind a kertnek, mind a liturgikus textileknek a legékesebb része. Ezzel a kert bizonyos területét kiemelték a zajos, köznapi világból, békét és az Örökkévalóval történő kapcsolat kialakításának lehetőségét kínálva. Az ember örök óhaját fejezték ki vele, amely jelképes formában a liturgikus textileken ugyancsak megragadható7 és ez a középső rész elkülönítése a szélektől a mai napig gyakorlata az úrasztali térítők tervezésének, megalkotásának. A kalotaszegi hímzéseken gyakran alkalmazott motívum a fentiekben említetteken kívül az ún. görginás ág, továbbá a két oldalon kihajló ágak közé elhelyezett ún. szilvamag, amely úgy véljük, nem más, mint átalakult gránátalma. Kalotaszegen a gránátalma ismeretlen volt, így a gyakran alkalmazott mintaelemnek olyan elnevezést adtak, amely környezetükben megtalálható növényként ismert, így lett a gránátalmából szilvamag vagy hagyma. Az egyik legkedveltebb mintaelem a rózsa, amely az egész magyar népi díszítőművészetre jellemző, de a középkori Európának is kedvelt virága volt, vallásos jelképként általánosan alkalmazták. Krisztus kereszthalálára is emlékeztettek vele. A XIV. századi Ómagyar Mária-siralomban a virág virágának neveztetett, de mindezeken túl a szerelemnek és a titoktartásnak ugyancsak szimbóluma volt. A rózsa története rendkívül gazdag, szerteágazó kultúrtörténet. 7Vö. S. LACKOVITS - EGERVÁRI 2018. 63-66. 424 -
