Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
he Forrásközlés s-Acta Papensia xxii (2022) 3-4. SZÁM nyerhetésére siker reményével számolhatni, s az aláírási ívek beküldését pesti - főleg mártiusi - vásároktól, nem pedig a vidék pénzerejének forrásaitól függesztik föl. A nemzetiség szent érzetétől áthatott úri osztály-töredékre nézve mindegy, bármely időpontban körzetik az aláírási ív, mert anyagi jólléte soha se száll le annyira, hogy előfizetni képes ne volna. De fájdalom! e töredék - főleg vidékünkön - igen csekély, s a szellemélet pártolása inkább a köznéptől, mint az úri osztálytól várható. E szellemi emelkedést tanúsító, irodalom iránti lelkesülés terén különösen Szent-Gál181 tehetősb lakosai, kiknek élén Tóth József182 bíró, Gaál jegyző183 s Gombás Lajos184 állanak, mennek elő jó példával, kik szépirodalmi lapjaink közöl a „Hölgyfutár”-t s political lapjaink közöl két példányban a Pesti Naplót járatják, s minden élvezhető s tanulságos olvasmányt ígérő magyar műre kész szívvel fizetnek elő. Tóth Kálmán verseire előfizetendők aláírási ív küldéséért Pestre írtak föl, míg az úri osztály nagy része előfizetésre szólíttatása alkalmával mindig talál védokot, mit visszavonulása szépítésére fölhasználhat. A „Falusi Esték”-nek is köznépi osztályban van legtöbb előfizetője vidékünkön. S e népet az előfizetésben akarathiány sohasem gátolja, de gátolja igenis az anyagi szükség nyomasztó érzete, mi közölök télen s főleg tavasz nyíltakor az előfizetésre sokakat képtelenné tesz. A népi pénzerő 181 Szentgál 1857-ben 3750 lakosú község, az ország legnagyobb határú nemesi községe volt. 182 Tóth József szentgáli református birtokos, a község egyik vezető embere, Véghely Dezső (Veszprém, 1840. november 28. - Abbázia, 1897. április 2.) alispán távoli rokona. Nagy szerepe volt abban, hogy a század végi tagosítás 1895-ben békésen ment végbe. 1881-ben, a tagosítás kezdeményezésekor a tagosítást akarók bizottságának az elnöke volt. HUDI 2020. 233. 183 Gaál nevű községi jegyzőről van szó. Mivel Szentgál nagy község volt, önálló jegyzőt tartott, míg a kis községekben a tanító látta el a jegyzői feladatokat is. 184 Gombás Lajos szentgáli református közbirtokos volt, 1865 elején meggyilkolták. A korabeli sajtótudósítás szerint „Szent-Gálon két párt volt, az egyik az erdőt zároltatni, a másik ezután is szabadon, korlát nélkül bitangolni akarta.” A zárt megakadályozni akarók Gombás Lajos erdő alzártartót 1865. január 4-én du. három óra után a községházánál gyilkolták meg. Január 7-én délelőtt nagy részvét mellett temették. Vö.: Levelezés. Veszprém, jan. 11. = Győri Közlöny 9 (1865) 6. sz. (január 19.) 22. - A községi levéltárban fennmaradt gyászvers és haláleset-felvételi lap szerint Gombás Lajos meggyilkolása valójában 1865. január 5-én du. fél háromkor történt a községházánál. A gyilkosságban részt vevők közül 45 személyt ítéltek el 4-18 év közti börtönre. VeMLV. 402. Szentgál község iratai. 17. d. X. csomó. - Eötvös Károly elbeszélése szerint a tagosítást ellenző és azt megakadályozni akaró szentgáli közbirtokosok 1865. január 7-én a községházánál tanácskozó Gombást Lajost megtámadták és a templom előtti téren agyonverték. EÖTVÖS 1908. 40-47. Eötvös az indítékok és időpont tekintetében is bizonyosan tévedett. Tévedett Katz Lajos egykori pápai diákis, aki visszaemlékezésében azt írta: „Egy alkalommal, 1864. január elején, alig hogy megjöttünk a karácsonyi vakációból, az a hír volt elterjedve, hogy a szentgáli vadászok agyonverték a község egyik tekintélyes compossessorát: Gombás Mózest.” KACZ 2011. 212. Gombás Lajos a pápai református kollégiumban tanult, a gimnáziumban a kitűnő tanulók közé tartozott. KÖBLÖS 2006. 293. 314
