Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
^ Műhely s-Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. SZÁM szőlőművelést, a halászatot és a Balaton egyedülálló halfajtájának, a gardának vonulását, de írt a kallómalmokról, a fazekasságról, a szűrszabókról és a tímárokról is. Különösen érdekes a Zánka melletti Vérkút-fürdő bemutatása. Ezzel, valamint egyéb parasztfürdőkkel kapcsolatban szólt a népi orvoslásról, a javasokról, a „boszorkánydoktorokról”, de nem kerülte el figyelmét a búcsújáróhelyek vonzása sem, mint pl. Jásd-Szentkúté.3 Adatokban gazdagon, bár nem részletesen tárul fel a Bakony mellett a Balaton-mellékének népélete Bél Mátyás Notitiájában 1732-1736-ban. Hangsúlyosan foglalkozott a Balaton-melléki lakosság életmódjával, szociális körülményeivel és a későbbi leírásokban is sokszor emlegetett vendégszeretetével. Részletesen bemutatta a régi balatoni halászatot, kiváló képet adva a szigonyos és a jég alatti halfogásról. Hasonló részletességgel írt a szőlőművelésről, valamint a Balaton-mellék árucseréjéről, borkereskedelméről és a balatoni közlekedésről.4 A Bél Mátyás munkáját követő írások vázlatosabbak, azonban figyelmet érdemlőek sokszínű, a népélet más-más területéről származó adataik. Ezek a XIX. századi források javarészt útleírások, kisebb részük statisztikai és szépirodalmi munka, amelyek az általuk bemutatott területeket tekintve kiegészítik egymást. Kis János evangélikus lelkész, a későbbi püspök 1799-ben prédikátorként került Kővágóőrsre. Az ott eltöltött három esztendő élményeit és emlékeit Viszszaemlékezésem címmel megjelent művében olvashatjuk. Nemcsak lírai tájrajzot nyújtott olvasóinak, megjelenítve a Balatont, a környező hegykoszorút, sőt, a somogyi oldalt is, hanem számot adott a templomromokról, amelyek a török hódoltság után a falvakban utolsóként pusztultak el, azonban falaikat ő még láthatta Sásdikálon, Sóstókálon. Gyakran emlegette a kékkúti savanyú vizet, de különösen figyelmet érdemel társadalomrajza, valamint egy-egy szokás pontos lejegyzése. Nem elhanyagolhatók a vallási türelmet hangsúlyozó mondatai: „A kővágó-eörsi pápista és luteránus előkelő nemesek szép egyetértésben éltek...” Figyelemre méltó a cserekereskedelem leírása, amely a közösség életében mélyen gyökerező szokás volt. „A középrendűek a téli délestéket arra is fordították, hogy csutora borokkal seregesen a halászok eleibe mentek, boron halakat cseréltek, melyeket a pincéknél frissében megsüttetvén fogyasztottak el...”5 3 VAJKAI 1978.308-309. 4 Uo. 308. 5 KIS 1985.921-929. 2