Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

-s Forrásközlés =­Acta Papensiaxxii (2022) 3-4. szám kevéssel az elébb parthoz vert másik hajó után, hullámkaron hányatva sodra­­tott ki a siófoki partra. A fák gyökerestől kitépve borulnak le, megcsókolandók halálpercükben eddigi dajkál tatásukért az anyaföldet. Távol vidék utazó polgárai kékült ajakkal, reszketve összekulcsolt kezekkel, didergő hangon rebegnek utolsó „istenhozzád” -ot. Ez a téli vihar költészete! S én künn vagyok romboló hatalma karjában, mint egy mozgó lap, melyhez ütődve visszaveretnek a zúgó szél hanghullámai! S mindez az irodalomért! Hírlapba írt levéllel sietek a Savanyúvízre, nehogy elkéssem, mert már alkonyodik, mint Balaton vidékén a bő gyümölcstermés reménye; s holnap a posta korán induland, ha tudniillik csendesültével méltóz­­tatik az idő kegyesen megengedni, s ki lesznek hányva az utak, melyek már csak eddig 3’-nyi51 magas hófuvattal lepetvék el.52 S nem áldozat-é ily időben - hóhegyeket kerülgetve, a ragadva sodró csípős széllel versenyt futva - lemenni a Savanyúvízre? Pedig mily csekélynek fog tetszeni ez áldozat, mi csak külszenvedésből áll: ha összehasonlíttatik azzal, melynek minden gyöngye benső fájdalom, lelki szenvedés, s melynek gyön­gyeiből emlékednek fűzök hervadhatlan koszorút, szívem viruló rózsája, sze­relmem fényes csillaga! Ha tudnád, mennyit szenvedék ez elnevezés óta, kétszerte szeretnél! S mert tudom, mennyit szenvedsz értem s szerelmemért - ezerszeresen szeretlek! Mily csekély a vihar, mi a természetvilágban rombol, párhuzamban a vihar­ral, mely lelkemen támadt, s mit levelezési téren föllépésem zúdíta fel! Óh, ha hangja volna lelkem fájdalmának, de szép hattyúdalt tudnék zengeni haldokló reményim sírja felett! A kőszívet érezni, az irigyet könnyezni taníta­nám, s a lélek önműve felett merengve megtanulná: mily édes kín a le zengett fájdalom boldogsága! Zúg a vihar lelkem fölött. Fáj minden gondolata, mert a szenvedő szív hul­lámai verdesik. De azért az irodalmi síkról nem lépek vissza. Ki harcot kezd a társadalmi visszaélések ellen, annak a harci vész kitörtekor hátrálni csak be­csülete romjain lehet. Pap Gábor. FORRÁS: Hölgyfutár 4 (1853) 61. sz. (április 6.) 259-260. 51 3 lábnyi 52 A füredi Savanyúvízen, a Nagyvendéglő épületében 1851-től állandó postahivatal műkö­dött. ORZOVENSZKY 1863. 64. 232

Next

/
Thumbnails
Contents