Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= Forrásközlés s-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM ellenei, hogy ott tapogatódzott, hol a társas élet sebet hordoz, sebet, mely a legkisebb érintésre is fáj; hogy a visszaélés, mit megszüntetni fenyítő ostort emelt, nemcsak képzeletvilágában létezik, hanem ott van a társas életben, s nyilatkozik azokban, kik mint érdekelt személyesítői, fölléptek ellenszenvükkel s bosszúterveikkel a küzdelem terén. Azonban gyakran megtörténik az is, hogy az általánosságban írt cikkek támadópontjai rosszakaratú bujtogatók által oly családokra magyaráztatnak, kikre legkevesebbé sem illenek, s általuk felköltött gyanúsítás, híresztelés következtében gyakran ártatlan családok hírbe kevertetnek, s a környék közvéleménye ítélőszéke elé állíttatván, úgy szégyeníttetnek meg, hogy önvédelmükre mégcsak tér sem hagyatik fenn. Sokszor merülnek föl ily esetek az életben, ellenszenvet költve az író ellenében oly egyéneknél is, kiket sérteni nem akart, s kik nem is adtak rá okot, hogy irodalmilag megbélyegeztessenek. Ilyenkor kötelessége az írónak fölszólalni a méltatlanul gyanúsítottak védletére, azok ártatlanságát napfényre hozni, s azokat, kik örömüket mások alaptalan hírbe keverésében helyezik, elhallgattatni. E kötelesség erkölcsi fensége előtt hajolok meg én is, mikor ünnepélyesen nyilvánítom, hogy Balaton-fölvidéki I-ső levelemben, hol az árva nőkkel méltatlanul bánó rokonok ellen keltem ki, egyáltalán nem azon családokra céloztam, kik körül nyert tapasztalás következtében írtnak a közvélemény gyanítja. Különben is én, mint levelező, fölülemelkedtem a magányélet színvonalán, s e fölülemelkedettség nem engedi, hogy egyes családok magánviszonyaiba sértőleg tolakodjam be; s habár az adatok, melyeket közlök, életből merítvék is, míg a bűn ostorozásával a társas életre jótékonyan igyekezem hatni, óvatos vagyok a helyet - honnét adatomat vevém - elhallgatni, mert azzal javulás helyett elkeseredést s magánbosszú tervezetet idéznék elő. Társas életünk pangó állapotban van. A két hét ótai folytonos esőzés még az országutat is megrongálá, az országúttól eleső falvak közti összeköttetést pedig csaknem teljesen megszakítá. A sár úgy belefészkelte magát az utakba, mintha örök életet akarna ott magának biztosítani, s a sötét kebelébe merülő kerekeket oly ragaszkodó szerelemmel öleli körül, hogy karjai közöl a legerőteljesb lovak is alig képesek kiragadni. A borongó idő miatt borongó kedélyeket csak a lakodalmak, táncvigalmak villanyozzák fel, ezek is kevés időre, mert utánuk ismét elsötétül az arc, borong a kedély, aggódik a szív - főleg, ha vágyaitól közeledés helyett távolabb esett, ha reményei valósítatlanul, óhajtásai kielégítetlenül maradtak. 220
