Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-a Forrásközlés =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám szerint oly sok török tanyázott itt, hogy minden embernek csak egy turbán földet kelle vinni, s a domb fölemelkedék. Innét kémelték a törökök elleneiket s azok menetirányát. A domb benseje tiszti lakás volt, sok föld alatti épületekkel, s az ezekhez vezető bejárásoktól, üregektől nyerte később Likacs nevezetét. Innét mentek titkos föld alatti úton azon dicső forráshoz, mely négyszögű kövekkel kirakva a falu déli végén máig is fennáll, s mit hűvös és kellemes vizű italáért gyakran idegenek is meglátogatnak. E föld alatti út jelenleg már beszakadozott, a rombolva alkotó idő betemeté a domb vár bejárásait, de még vannak öregek, kik élénken emlékeznek vissza, hogy gyermekkorukban a benső földlakók járhatók valának, s onnét karddarabokat, sarkantyúkat s szegeket hozának fel. Hogy e dombiak nem természet, hanem emberi kéz műve, igazolja azon körülmény, miszerint közelében megvan azon mélyedés, melyből földje hordatott, s hova lesbe állíták előcsapataikat, midőn közelgő ellenükre várakoztak, honnét a hely máig is „Váradja” nevet visel. A Likacs körül táborzott török haderő romba dönté a környék falvait, leölé férfiait, jancsárokká növelteté fölszedett gyermekeit. Hol jelenleg Vámos áll, akkor vámház vala, s a hajdan oly híres Kéri nemzetség - kinek egyik ivadékát, Lórát Kisfaludy Somló című regéjében megénekelé - szedetett itt vámot; Vámos és Faész* 31 közt feküdt Kér falu, a Kéry s vele rokon családok birtoka, mit a törökök fölégettek, romjai máig is láthatók, mint intő jelek a múltból, hirdetve a visszavonás vészes voltát.32 A török erő elvonultakor a rengeteg erdőkből, barlangokból, sziklahasadékokból előjött menekültek nem építék föl Kért romjaiból, meghagyák azt omladékiban, hogy legyen a múlt gyászos ereklyéje, s környékét Kéripusztának nevezék el. A vámház körül települtek le, s innét nyerte a falu „Vámos” nevét. Kedves előttem e hely, de hogyisne volna az, hisz a gondtalan, boldog gyermeki kor minden emléke varázslánccal csatolja hozzá szívemet és lelkemet. Itt rengeték bölcsőmet, a dajka magyar dalai itt szenderítének édes álomba. Áll még az iskola, hol öreg mesterem33 bottal igyekezett belém verni a tudományt a határ legnagyobb római települését - RhéGyula régész 1906-1926 között tártafel. K. PALÁGYI 1994.15. Pap Gábor leírásában a néphagyományt és saját elképzelését ötvözi. 31 Faész = Veszprémfajsz, német község Veszprém megyében. Fájsz nemesi jogú pusztát a Tallián család 1757-ben telepítette be katolikus németekkel. 1857-ben 338 lakosa volt. ILA-KOVACSICS 402-403. 32 Kér 1802-ben Veszprémmel határos puszta (prédium), amely a Kéri család birtokában volt. 1857-ben Nemesvámos határában lévő puszta. Ila-Kovacsics 1964. 215. 33 Az „öreg mester” Pápay/ Pápai Dániel (Kiüti, 1778- Monoszló, 1848. november 18.) tanító volt, aki 1802-ben került Vámosra, 1837-ben onnan Monoszlóra. Tanítási eredményeivel az 213
