Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
Szemle s-Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. SZÁM A Régi szerzők fejezetben 73, a Kortársaink fejezetben 36 írást olvashatunk, ami azt jelenti, hogy a ma élő három nemzedékre esik a források pontosan egyharmada (33%-a). Ez ellen a mai szerzők aligha tiltakoznak, de szembetűnő aránytalanságról van szó, melyet el lehetett volna kerülni, ha két kötetnyi anyagot tesz közzé az összeállító: egyet az elhunyt szerzők, egyet a kortársak műveiből. A források kiválasztásánál Sebő József a legkézenfekvőbb módszert követte. A középkori és az újkori források túlnyomó részét a Harmath-Katsányi kötet 1984-es kiadásából vette át, de a XIX-XX. századi szerzőknél is gyakran előfordul, hogy nem az eredeti kiadásból, hanem másodközlésből (pl. antológiákból, kalendáriumokból, újságcikk-gyűjteményekből) dolgozott, ami nem éppen szerencsés. Nyitottságára jellemző, hogy több esetben az online-kiadású verstárakat is felhasználta. A válogatásból hiányoljuk az első magyar nyelvű katolikus teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések ésTudósítások (1820-1824) bemutatását (legalább egy forrás erejéig). A felvilágosodás korából szívesen olvastunk volna egy részletet a veszprémi születésű református lelkész, Keresztesi József (1748-1812) visszaemlékezéséből. Az összeállító az irodalmi művek mellett a Régi szerzők fejezetbe több levéltári forrást, esszét, tanulmányt is beemelt: részletet közölt a piarista gimnázium alapítóleveléből (1716), újraközölte Kopácsy József püspöknek a Magyar Tudományos Akadémia (akkor még: Magyar Tudós Társaság) létrehozására tett alapítványának szövegét (1827); újraközölte Eötvös Károly Pápay Sámueléletrajzát, a saját Mondolat-tanulmányát, Praznovszky Mihály „Petőfi Sándor veszprémi napjai” és József Attila boldog hete” c. tanulmányát, Páldy Róbert Eötvös Károly-biográfiáját, Ács Annának a Modem Dunántúl c. folyóiratról írt tanulmányát. Az antológiába az írók, költők művei mellett Cholnoky Jenő földrajztudós, Gutheil Jenő levéltáros-történész, Horváth Cyrill irodalomtörténész, tanár írása, továbbá Volkra Ottó püspök oklevelének részlete és Padányi Biró Márton püspök prédikációja is bekerült, ami arra utal, hogy a helyi irodalom fogalmát Sebő József — elődeihez hasonlóan — jóval tágabban értelmezte, mint a mai országos irodalmi antológiák szerkesztői. A klasszikusokkal éppúgy kivételt tett, mint Harmath István és Katsányi Sándor, akik alkalmi szereplésük kapcsán született műveket is közzétettek.12 Az egyes források elején vagy végén lévő magyarázatok segítenek megérteni az adott forrás keletkezésének körülményeit, műfaji jellemzőit, vagy éppen azt, hogy a közölt részlet hogyan illeszkedik a mű egészéhez. A lábjegyzetek (68 lábjegyzet van a kötetben) szintén a megértést segítik (életrajzi adatokkal, idegen szavak magyarázatával stb.). A kötet végi forrásjegyzékben nincs benne 12 HARMATH - KATSÁNYI 1984. 7. „Klasszikus íróinkkal kivételt tettünk: itt-tartózkodásuk minden emlékét igyekeztünk feltárni.” Sebőnál a Gizella-napi ünnepi megnyitó okán került be Görgey Gábor és Kányádi Sándor beszéde, esszéje. he 156 =-
