Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= Szemle =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám vagy elítélt nemes nem szavazhatott, nem élhetett választójogával. (A választójog a felnőtt életkorhoz, nagykorúsághoz kötődött, de azt nem tudjuk meg, hogy a nemesi jog a 24. betöltött életévet tekintette választóvonalnak.) A hátsó boritón olvasható könyvajánlás utolsó bekezdésének végén a kiadó a célközönséget is megszólítja, mikor azt írja: „A koronként nagyon változó lajstromok név szerint tartalmazzák a város nemeseit, nemes családfőit, ezért a történelem iránt érdeklődők mellett a családtörténeti kutatók és a helytörténettel foglalkozók is haszonnal forgathatják.” Véleményem szerint még ennél is többről van szó. A forráskiadvány olyan történeti adattárnak tekinthető, amely sokoldalúan hasznosítható: segíti a család-, nemesség- és várostörténeti kutatást, a városi és vármegyei tisztségviselők életrajzának feltárását. Számos gazdaságtörténeti adatot tartalmaz, amely a kézművesipar és helyi kereskedelem múltjának jobb megismerését szolgálja. A nemes származású lelkészek, tanítók személyes adatai az egyház- és művelődéstörténetet egyaránt gazdagítják. Hudi József ***** DOMINKOVITS Péter - D. SZAKÁCS Anita: Sopron élén. Sopron város polgármesterei Hummel Kristóftól Lackner Kristófig (1552-1631). Sopron, 2020.111 p. Sopron város történetének feldolgozása újabb számvetéshez érkezett Dominkovits Péter és D. Szakács Anita közös kötetével, a Sopron élén című munkával, amely a közönséget tudományos ismeretterjesztő igénnyel szólítja meg. A kötet Sopron 1552 és 1631 között „regnáló” polgármestereit, tehát a város első számú vezetőinek életrajzait teszi közzé célkitűzésének megfelelően bőséges, eligazító bevezetővel, a legszükségesebb lábjegyzetekkel, 90 illusztrációval. A kötet tárgyának korszakhatárát objektív szempontok jelölik ki. A kezdő időpont bevezetőben kifejtett indoka, hogy a korábbi időszakban a forrásadottságok nem teszik lehetővé klasszikus értelemben vett életrajzok megírását.4 A 4 A prozopográfiai módszer középkori, egyházi társadalommal foglalkozó kutatások alkalmazása terén tapasztalt korlátáiról és módszeréről lásd C. TÓTH Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 7.) Budapest, 2015.120-122., továbbá részletesen Uő.: A pozsonyi társaskáptalan kanonokai 1425-ben (Az egyházi archontológia készítésének 149 ^
