Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
he Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám munkáját. A röpirat alapvetően a Hegel tanítvány Bruno Bauer két esszéjére válaszolt, amelyekben Bauer a zsidóság emancipációjának kérdését járta körül. Magyarul először két részletben a Társadalomtudományi Társaság folyóiratában, a Huszadik Században jelent meg.22 Marx a második esszére válaszolva fejti ki nézeteit a zsidóság esszenciájáról. Bauer értelmezését kifordítva így látja a „valódi világi, a mindennapi zsidót”: „Ne keressük a zsidók titkát a vallásban, hanem keressük a vallás titkát a valódi zsidóban. Mi a zsidóság világi alapja? A praktikus szükséglet, az önzés. Mi a zsidók világi kultusza? A csere-bere. Mi az ő világi istenük? A pénz.”23 Marx a zsidóságon egy „praktikus”, evilági szükségletekre alapított vallást értett, amelynek vallásgyakorlata az önző pénzszerzés. Ez a vallás a XIX. század közepére Marx szerint a keresztények körében is elterjedt, „[...] a »szabad polgári társadalom« teljességgel kereskedelmi zsidó lényegű [...]”.24 Marx tulajdonképpen átemelte saját munkájába a középkori keresztény gondolkodás zsidó uzsorásának alakját, pontosabban — Bolgár szerint — egyszerűen elfogadta azt, amit vitapartnere és kortársai a zsidókról állítottak.25 Később aztán az uzsorát átfogalmazta tőkére és annak hozamára, a világot eluraló evilági zsidó vallást pedig kapitalizmusra cserélte le.26 Eszmerendszere alapművében, A tőkében a zsidó már csak egy helyen bukkan fel: „A tőkés tudja, hogy valamennyi áru, bármilyen toprongyos külsejű, vagy bármennyire rossz is a szaga, hitében és valójában pénz, bensőleg körülmetélt zsidó, s emellett csodaszer, amellyel pénzből több pénzt lehet csinálni.”27 Marx tehát a zsidóság kapcsán annyit állított, hogy nyerészkedő, pénzhajhász, szóval uzsorás mentalitásukkal a modern kapitalista rendszer előfutárai voltak, de semmilyen történeti narratívát nem vázolt fel a zsidó szellemiség kialakulásáról, a páriakapitalizmus-elmélete tehát nem hozzá köthető. Jelentő22 Marx írásának közlése nem volt véletlen, a szerkesztőket az a kifejezett szándék vezérelte, hogy borsot törjenek a zsidóság és szocializmus közé egyenlőségjelet tevők orra alá, vagy ahogy a bevezetőben írják: „Nem czélzatosság nélkül választottuk. Mi nálunk még mindig tartja magát az az antidiluviális meggyőződés, hogy a szoczializmus = a zsidósággal, hogy ez, a modem nemzetek összes gondolkodó és cselekvő embereit minden egyébnél intenzívebben foglalkoztató mozgalom nem egyéb izgága zsidók csinálmányánál.” MARX 1903a. 377. 23 MARX 1903b. 491. - A csere-bere szó a későbbi, 1957-es kiadásban már kufárkodásként jelenik meg, ami Bolgár szerint sokkal közelebb áll az eredeti szöveg intenciójához. BOLGÁR 2016. 4.; MARX 1957. 373. 2“ MARX-ENGELS 1958. 112. 25 BOLGÁR 2016. 4. 26 BOLGÁR 2016. 6. 27 MARX 1955. 149. 7 =-
