Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
MŰHELY s-AcTA PaPENSIA XXI (202l) 1-2. SZÁM Második kérdésem az volt, hogy bizonyítható-e a Sombart és Weber elméletének alapját adó kettős morál elképzelése, azaz, hogy a zsidók a modernitás előtt máshogy bántak keresztény üzletfeleikkel; kifejezetten gátlástalanul próbáltak nyerészkedni azok kárára. Ennek felfejtéséhez egy 1837 és 1848 között keletkezett pápai szóbeli bírósági jegyzőkönyvhöz fordultam. A perek jelentős többségét adó adósügyek több szempontú vizsgálata alapján arra az óvatos megállapításra jutottam, hogy a két jeles német tudós elképzelésével szemben, nem a zsidók, hanem a keresztények voltak hajlamosabbak feszegetni a normál üzletvitel határait, hajlottak rá, hogy domináns társadalmi pozíciójukat az üzleti életben is kihasználják. Kényszerből vagy nyerészkedési vágyból a szabályszegéstől sem visszariadó figurákat mindkét felekezetben találtam, de olyanok, akik ezzel zsidó-keresztény relációban próbálkoztak, inkább csak elvétve fordultak elő a pápai gazdasági életben. Végül szerettem volna megvizsgálni, hogy alátámasztható-e Hanák felvetése, miszerint a zsidók az őket sújtó gazdasági és jogi diszkrimináció miatt amolyan premodern „muszájaszkéták”275 lettek, és ezért rákényszerültek, hogy profitjukat modern kapitalista módjára saját üzletükbe forgassák vissza. Sajnos a bírósági jegyzőkönyvek nem segítettek a kérdés megválaszolásában, így csak annyit tudtam tenni, hogy Jakab Réka pápai zsidósággal kapcsolatos kutatásai alapján rámutattam Hanák magyarázatának egyik gyenge pontjára, jelesül, hogy a zsidóknak igenis volt lehetősége (még ha a keresztényeknél jóval korlátozottakban is) pénzük ingatlanokba fektetésére. Összességében nem találtam döntő bizonyítékot a páriakapitalizmus-elmélet mellett, de azt sem akarom állítani, hogy kutatásom látványosan és minden kétséget kizáróan cáfolja azt. Ez utóbbi persze fakadhat a kutatásom hiányosságaiból, de adódhat abból is, hogy annak a folyamatnak, amit az elmélet megalkotói és továbbfejlesztői olyan magával ragadó természetességgel írtak le, igazából nagyon nehéz a nyomára bukkanni. És könnyen lehet, hogy ez dolgozatom legfontosabb eredménye: az derült ki, hogy mennyire kevés derül ki arról egy empirikus vizsgálatból, amiről a tétel megfogalmazói ilyen vizsgálat nélkül is határozottan tudtak. A páriakapitalizmus-elméletnek a kifejtett feltevéseit tehát nem sikerült igazolnom. De abban igazából nemcsak ilyenek vannak, hanem találunk benne legalább három burkolt, magától értetődőként kezelt előfeltevést is. A tézis 275 BOLGÁR 2016. 31. 74
