Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Műhely s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM kétségtelenül a keresztény volt, ebben nincs semmi igazán meglepő. Egyszerűen arról volt szó, hogy hétköznapi üzleti tevékenységükben a keresztények láttak több esélyt arra, hogy kamatoztassák helyzeti előnyüket.262 Ennek a következtetésnek csak olyan vizsgálataimban találtam néhány ellentmondó adatot, amelyekben a véletlen szerepe igen nagy lehet, mivel nagyon kis sokaságon sikerült csak tesztelnem felvetéseimet. Összességében tehát pápai kutatásom eredményei nem támasztották alá az etikai dualizmus elméletét. SAJÁTOS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA Azt is szerettem volna tesztelni, hogy Hanák Péternek a zsidók sajátos, a nyereséget — az ingatlanszerzés tilalma miatt — kénytelen-kelletlen egészében és azonnal az üzletbe visszaforgató befektetési stratégiájára vonatkozó állítása megállja-e a helyét egy empirikus vizsgálat során. A sommás bírósági jegyzőkönyvben leírt ügyek azonban erről semmilyen információval nem szolgáltak. Nem derül ki belőlük, mit is kezdtek a zsidó vagy keresztény pénzkölcsönzők a bezsebelt kamatokkal. Jakab Réka Pápára vonatkozó társadalomtörténeti kutatásai alapján azonban lehetőségünk van a hanáki elképzelés kiindulópontjának cáfolatára, mindenekelőtt annak kimutatására, hogy a pápai zsidók nemcsak szerezhettek, de szereztek is háztulajdont. Jakab pápai zsidóságról írt monográfiájában ugyanis egy egész fejezetet szentelt a helyi izraeliták lakhatási viszonyai elemzésének. A következőkben ennek a kérdésem szempontjából releváns megállapításait foglalom össze. Először is le kell szögeznünk, hogy a szerző által vizsgált időszakban (a XVIII. század első felétől 1848-ig) kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan igyekeztek gátolni a zsidókat az ingatlanvásárlásban. Jakab többször is hangsúlyozza, hogy az uradalom és a város mindvégig egyetértett abban, hogy meg kell akadályozniuk a zsidó tulajdonosok számának túlzott növekedését.263 Ezt leginkább úgy kívánták elérni, hogy uradalmi vagy tanácsi engedélyhez kötötték a házvásárlást, és megszabták, legfeljebb mennyi ház lehet izraeliták tulajdonában.264 Azonban több kiskapu is tárva-nyitva volt. 262 Az is árulkodó azonban, hogy a bíróságot - már? - meglehetősen hidegen hagyta az a rendi hierarchia, amelyben a zsidók lejjebb helyezkedtek el keresztény üzletfeleiknél, hiszen rendre hűvös tárgyilagossággal, az írásos bizonyítékok alapján döntött, a visszaélési kísérleteket felekezetre való tekintet nélkül letörte. 263 JAKAB 2014. 57., 61., 65. 264 Arról, hogy egy ilyen számot valóban közösen meghatározott-e a város és az uradalom, 70 -
