Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-s Szemle =Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám forrásmegjelöléseiknek köszönhetően rendkívül jól dokumentálhatóak a felhasznált forrásanyagok. Számos igehirdető nyomtatott prédikációiban találhatóak Kálvin idézetek (Mélius Juhász Péter, Károlyi Péter, Geleji Katona István). „Az említett munkák széles körben ismertek voltak, a népszerű, mintának szánt prédikációk generációkon át újra és újra elhangozhattak a szószékről.”(97-98.) Nem csupán a fordítás-, illetve prédikációs-irodalomban, de a hitvitázó irodalomban is jól kimutatható Kálvin hatása (idézeteken keresztül is). A XVII. század második felére — az ellenreformáció előretörése miatt — a hazai teológiában az apologetikai irány erősödött meg. Mindeközben az ellenreformáció idején a reformátussággal szemben alkalmazott stratégiák (pl. a Kálvin idézetek önkényes „darabolása”, „csonkítása”) jelentősen befolyásolták a forráshasználat módját. „Az ellenfél csonka idézeteit a református szerzők közül többen latin vagy magyar nyelvű citátumok beemelésével helyesbítették, így cáfolva a rosszindulatú ráfogásokat. ” (98.) Érdekes színfoltként egyházkormányzati vitairatokkal is találkozunk a műben, melyek felekezeten belüli viták anyagait jelenítették meg. A szerző a XVII. századi református szertartáskönyvek közül kettőben mutatta ki Kálvin hatását. A teológiai írók leggyakrabban Kálvin Institutiojára hivatkoztak, emellett a Genfi káté, valamint Kálvin kommentárjai, illetve bizonyos résztémákról írt kisebb művei, s levelei is a felhasznált források közé tartoznak. A feltárt recepciók különböző mélységűek: a rövid utalásoktól kezdve a „bekezdésekben mérhető latin nyelvű idézetek” során át az önálló magyar fordítású rövidebb szakaszokig több szinten kimutatható Kálvin hatásának beépülése a magyar teológiai gondolkodásba. Összegezve elmondható, hogy hiánypótló mű született, mely további kutatásra sarkallja a mai hazai Kálvin kutatókat — különösen a dunántúli reformátusság történetével foglalkozó kutatókat, hiszen az a kötetből is jól látszik, hogy a dunántúli területen szolgáló lelkipásztorok által írt teológiai művek feltárása és értékelése még előttünk álló feladat. Ugyanez a helyzet Kálvinnak a Pápai Református Kollégiumra (ezen belül különösen a teológiai oktatásra) gyakorolt hatásával, hiszen elmondható, hogy ennek a kérdéskörnek a kutatása a kezdetéknél tart. Mind az egyháztörténelemmel, mind pedig a teológiával foglalkozó kutatók, teológiai hallgatók nagy haszonnal forgathatjuk Oláh Róbert művét. Sárközi Gergely Antal ***** ***** 509 =-
