Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-s Újraolvasó s-Acta Papensia xxi (2021) 3-4. SZÁM • Hódolat Kölcsey emlékének. Bp., 1938. (A Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társaságának kiadványa) • A vicispántól a kisbíróig és vissza. Miegymás a nemes vármegye portájáról. Bp., 1942. • Képeskönyv képek nélkül a régi Pestről. Bp., 1947. • Kossuth Lajos azt izente... (48-49 a népköltészetünkben). Bp., 1948. • 101 kép a régi Pest-Budáról. Bp., 1959. • Árnyékrajzolatok. 1784-1814. Kassa, Regmetz, Szinna, Brünn, Széphalom. Rajzolta Kazinczy Ferenc maga kezével. Összeáll., sajtó alá rend. Rexa Dezső. Bp., 1977. Alább Rexa Dezső egy ma már kuriózumnak számító közleményét adjuk ismét közre, mely a Pápai Református Kollégium, illetve az annak kebelében 1841-ben megalakult Ifjúsági Képzőtársaság történetéhez szolgáltat mozaikszerű, de mindenképpen érdekes adatokat. A Képzőtársaság eredetileg (1840 novemberében) olvasótársaságként, tehát „hasznos könyvek” olvasásával foglalkozó, szervezettel alig rendelkező egyesületként alakult meg. Ez már önmagában feltételezi, hogy tevékenységüket a Kollégium tekintélyes könyvtárára alapozták, azonban szinte már megalakulásukkor saját, „társasági” könyvtár létrehozására is gondoltak. Az önképzőkörnek „rendes, rendkívüli és olvasó tagjai voltak. A rendes tagok részt vettek a társaság minden működésében. Munkát írtak, bíráltak, szavaltak, s a könyvtárt is használhatták. A rendkívüli tagok bizonyos díj lefizetése mellett megjelenhettek, mint hallgatók, a társaság ülésein. Az olvasók csak a könyvtár használatára voltak jogosítva. A rendes tagok egyenlően fizették az olvasási díjat az olvasókkal, s a könyvtár használatát illetőleg semmi különbség nem volt köztük.”1 A befolyt összegek feleslegét a könyvtár gyarapítására fordították, a könyvtári ügyeket 1843/44-től kezdve külön könyvtári gyűléseken tárgyalták. 1844/45-ben új szabályokat hoztak, illetve a régieket kiegészítették. Eszerint a társaság tisztségviselői között az elnök, az első és másodjegyző, valamint a pénztárnok mellett külön tisztségként szerepelt a könyvtárnok is, akinek feladatát így szabták meg: „A könyvtárnok köteleztetik a) a társulat könyveire ügyelni, könyvosztásokra mindjárt a választásakor időt kitűzni, azokra pontosan megjelenni; b) könyvosztásokon a szokott mód szerint könyveket kiadni; c) az elrongyolt könyveket a gazdasági választmánynak köttetés végett átadni; d) a könyvtár körüli rendetlenkedőket vagy kárt okozókat gyűlésig az elnöknél bejelentvén, jogaik gyakoroltatását felfüggeszteni.”2 A Képzőtársaság alaptőkével ugyan nem, de jelentős tagdíjbevétellel rendelkezett, hiszen a tagok száma csaknem minden évben (1841-1845) meghaladta a százat, s ezek „olvasási díj”-ként 20-30, majd 60-80 krajcárt, sőt még magasabb díjat 1 BORSOS Károly: A pápai ev. ref. főiskolai képzőtársulat története 1841-1891. Pápa, 1892.10. 2 BORSOS 1892. 14. 491 =-
