Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Műhely s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM működését az 1836. évi XX. törvénycikk és az 1840. évi XI. törvénycikk szabályozta. Az 1836-os törvény alapján a 60 forint141 értéket meg nem haladó keresetek tárgyalása tartozott hozzájuk, amik leginkább adóssági ügyeket jelentettek. Az 1840-es rendelkezés az értékhatárt 200 forintra emelte, valamint kikötötte, hogy azon adósokkal szemben, akik előzőleg (értsd: az adóslevélben) magukat alávetették a szóbeli perek bíróságának, bármekkora összegről szóló kereset benyújtható. A perek a tanáccsal rendelkező városokban — így Pápán is — a bíró és két tanácstag vezetésével folytak. A kereseteket szóban és írásban is be lehetett nyújtani. Maga a per szóbeli vagy más néven sommás volt. Ez alapvetően azt jelentette, hogy a felek szóban adták elő mondandójukat,142 amit a bíróság jegyzett le, és az ítéletet rögtön meg is hozta. Leginkább a nem nemesek ügyeiben volt jellemző eljárási forma, de az újabb jogtörténeti kutatások szerint a nemesek is inkább választották a gyorsan lezajló sommás pereket.143 A megidézett alperesnek — avagy korabeli megfogalmazásban: panaszlott félnek — kötelező volt a bíróság előtt megjelennie, ellenkező esetben a pert a felperes — vagyis a panaszolkodó — javára ítélték meg, és a keresetben szereplő összegen, valamint a perköltségeken felül az alperes makacssági díjjal is tartozott a bíróságnak. A felek igazukat az eskütétel mellett leginkább szerződésekkel, adóslevelekkel, azaz dokumentumokkal, valamint tanúkkal próbálták bizonyítani. Ha valaki nem értett egyet az ítélettel a vármegyei törvényszékhez fellebbezhetett, ez azonban meglehetősen ritkán fordult elő. A jegyzőkönyvekben ülésenként, dátummal ellátva rögzítették az ügyeket. Minden tárgyalási napnál felsorolták a bíróság jelenlevő tagjait, ezt követően részletezték az ügyeket. A jogi szövegek jellegéből fakadóan a jegyzőkönyvek sok sablonszerű megfogalmazást tartalmaznak, mind az eset taglalásában mind pedig az ítéletben, ez azonban a felek álláspontjának értelmezését nem akadályozza meg, egyediségüket így sem veszítik el.144 Először a keresetet benyújtó fél panaszát foglalta össze az emancipáció előtti időszakra vonatkoztatták megállapításaikat. 141 Konvencionális vagy más néven pengőforintról, ezüstforintról van szó. Egy pengőforint 60 pengőkrajcárt tett ki; egy pengőforint 2,5 váltóforintot, vagyis 150 váltókrajcárt ért. HUDI 2001. 383. 142 A bíróság azonban megengedte, hogy az alperesek írásban közöljék válaszukat a felperes vádjaira, amit a peres eljárás során a bíróság előtt felolvastak. 143 MEZEY 1999. 358., 373. 144 Mint minden olyan jegyzőkönyv esetében, amelyben nem szó szerint rögzítették az elmondottakat, itt is felmerülhet a hitelesség kérdése, azaz, hogy mennyiben változtathatta meg a jegyzőkönyv vezetője a felek által elmondott szöveget, mennyiben módosította azok jelentését. 34
