Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
he Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM mintába a helyi gazdasági és jóléti elit köréből kerüljenek ki a személyek, és a virilisek kétségtelenül közéjük tartoztak. A virilislistákon található személyek azonosításának legjobb forrásául a születési és halotti anyakönyvek szolgáltak. Ezekből tudható meg biztosan a virilista születési és halálozási dátuma mellett az illető vallása, foglalkozása és szülei alapvető adatai, de némi információval szolgálnak házastársával és gyermekeivel kapcsolatban is. Nehézségeket azonban ez a forrástípus is rejt magában, nem is keveset. A formanyomtatványokon, közhivatali irányítással végzett úgynevezett polgári vagy állami anyakönyvezés az 1894. évi XXXIII. törvénycikk értelmében 1895 októberében indult meg Magyarországon. Ezt megelőzően az egyházak feladata volt a népesség felekezetenkénti nyilvántartása, amit helyi szinten a lelkészek, rabbik végeztek el. Ezek az anyakönyvek roppant változatos formában állnak a kutatók rendelkezésére, felhasználásukat azonban nehezíti, hogy a sablonok és előrenyomtatott táblázatok hiánya az 1800-as évek első évtizedeiig nagy teret adott az anyakönyvet vezető lelkésznek. Ő döntött róla, hogy milyen információkat jegyez le az matrikulába. Ez azt jelentette, hogy például a születési dátum helyett sokszor csak a keresztelés időpontját írták be, gyakran hiányoztak a szülők vagy az elhunyt foglalkozására vonatkozó adatok, amelyeket egyébként is csak a XIX. század elejétől kellett rögzíteniük.135 A problémák egy része az állami anyakönyvekre is érvényes. Mivel kutatásom szempontjából a halotti anyakönyveknek van kiemelt szerepük (hiszen az általam vizsgált személyek mind 1895 előtt születtek, így az állami anyakönyvekbe nevük legfeljebb házasságkötéskor, gyermekük születésekor és természetesen haláluk esetén került be), a következőkben csak ezekre koncentrálnék. A már említett 1894. évi XXXIII. törvénycikk pontosan rögzítette milyen információkat kell tartalmaznia a különböző anyakönyveknek. A halottiak esetében ezek a következők voltak: „1. a bejelentő családi és utónevét, állását (foglalkozását) és lakhelyét; 2. a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap és óra); 3. az elhalt családi és utónevét, vallását, korát, állását (foglalkozását), lakhelyét és születéshelyét; 4. az elhalt élő, elhunyt vagy tőle elvált házastársának családi és utónevét, vagy annak megemlitését, hogy az elhalt nőtlen, illetőleg hajadon volt; 5. az elhalt szüleinek családi és utónevét, állását (foglalkozását) és lakhelyét; 6. a halál okát.”136 135 SZABADI 2012. 6. 1361894. évi XXXIII. törvénycikk III. Fejezet 71. §- 32 —