Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
he Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám Kezdjük a pápai újságokkal. Nagy segítségemre volt a kutatásban, hogy az utóbbi években a különböző helyi lapokat szövegszintű keresővel ellátva digitálissá tették. Ezek közül a legfontosabbak vizsgálatom szempontjából a Pápai Lapok (1874-1919), a két, egymástól eltérő időszakban megjelent Pápai Hírlap (1888-1890; 1903-1944), a Dunántúli Protestáns Lap (1890-1945), a Pápai Közlöny (1892-1921), a Pápai Független Újság (1893-1894), valamint a Pápa és Vidéke (1923-1944) voltak. Az újságok részletes sajtótörténeti feldolgozása és elemzése még várat magára, ezen most én sem fogok változtatni. Csak azt emelném ki, hogy a helyi lapok miben voltak hasznosak kutatásom számára. Egyrészt közölték azokat a városi virilislistákat, amelyekből kiindultam, és amelyekről még részletesebben beszélni fogok. Másrészt a pápai gazdasági és politikai elit tagjairól gyakran közöltek fontos adatokat, például anyakönyvi híreket (házasodások, halálozások, gyerekek születési adatai), gazdasági jellegű információkat (bolteladás/-vétel, cégalapítás, árverések stb.) vagy a pápaiak közéleti szerepvállalásáról írt tudósításokat. Bár néhány esetben a más, hitelesebbnek tekinthető (például hatósági) forrásokkal való összevetésből kiderült, hogy a helyi lapokban közölt adatok pontossága hagy némi kívánni valót maga után, összességében megbízható információkkal szolgáltak. A mobilitás vizsgálathoz használt másik fontos forrástípust a virilislisták adták. A legnagyobb egyenes állami adót fizetők, más néven virilisták összeírását az r870. évi XLII. törvénycikk (a vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra), illetve az 1871. évi XVIII. törvénycikk (rendezett tanácsú városokra, önálló igazgatású nagyközösségekre és körjegyzősége alkotó kistelepülésekre) rendelték el. E törvények értelmében a virilisek egy meghatározott része a virilisjegyzékeken kialakított sorrend alapján bekerült a helyi, illetve vármegyei önkormányzat tanácsába. Az összeírás alapját a különböző jogcímen szedett egyenes állami adók adták az adóhivatal kimutatásai alapján, de ezek közül csak az adott településen/vármegyében birtokolt javak és a helyben szerzett jövedelem után kirótt járulékot számították be. Az így kapott listát az ezzel megbízott igazolási választmányok (kis- és nagyközségekben a szolgabírók, rendezett tanácsú városokban egy a képviselőtestület által megválasztott küldöttség) öntötték végső formájába. A rangsor összeállítását még sok egyéb szabály befolyásolta, bizonyos értelmiségi szakmák tagjainak államadóját például duplán számították be.130 A későbbiekben több kisebb-nagyobb módosítást 13° Kétszeresen számolták be „az állami-, felekezeti-, községi- és magántanintézetek tanárai, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és keres-29 =-
