Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-e Műhely -Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám Csépán János hat esztendő után elhagyta Alsokot, 1803-ban Hedrehelyre ment lelkésznek. Ott hunyt el 1805-ben, 44 éves korában. Csire szerint akkorra már a két testvér között nem volt semmiféle kapcsolat. Oka nem ismert. Csépán János felesége, Szentgyörgyvölgyi Szép Mária, Szép János lelkész lánya volt.46 Házasságukból egy kislány született, aki édesapja halála után jött a világra, s a keresztségben az Erzsébet nevet kapta. Sárközy István, Pálóczi Horváth Ádám és feleségeik tartották keresztvíz alá. CSÉPÁN ISTVÁN ÜGYVÉD KARRIERJE Csépán István élete és pályája példája a XVIII. század végi és XIX. század eleji azon vidéki köznemeseknek, akiknek — Fülöp Géza (1928-1998) művelődéstörténész szerint — „a tudományokkal és a Múzsák hagyományaival való megismerkedés” a „főbb gyönyörködtetésük és időtöltésük” volt. Akik olvastak, művelték magukat, könyveket gyűjtöttek, tevékenyen bekapcsolódtak a felvilágosodás korának kulturális életébe, mozgalmaiba.47 Az idősebbik Csépán fiú is Révkomáromban született 1760. május 2-án. Biztosra vehetjük, hogy az apai ház a jó nevelés mellett szilárd erkölcsi tartással is felvértezte, Komárom városa pedig — az akkori mércével mérve — pezsgő gazdasági és szellemi környezetével inspirálhatta a későbbi években kiteljesedő és szerteágazó érdeklődését. Magasabb tanulmányokat a debreceni református kollégiumban végzett, valamint a pesti egyetemen (1785-1788) jogi tanulmányokat folytatott, ahol életre szóló barátságokat, az érvényesüléshez kapcsolatokat szerzett. Életében sok mindennel foglalkozott. Jogász, ügyvéd, Somogy vármegye főügyésze (1813-1817), a Belső-Somogyi Református Egyházmegye segédgondnoka (1798-1830), több megye táblabírája, gazdálkodó, műfordító, költő, könyvgyűjtő, kultúraterjesztő, szabadkőműves, mecénás. Baksay Sándor egy írásában János öccsével együtt, de még Antal fiát is megemlítve, a csurgói iskola „fontos tényezői”, patrónusai közé sorolta.48 46 KÖBLÖS József - KRÁNITZ Zsolt (szerk.): A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai. II/i. 1761-1849. Pápa, 2018. 535. 47 FÜLÖP Géza: A vidéki birtokos nemesség könyvkultúrája a 18-19. század fordulóján. (A Skublics-család zalaszentbalázsi könyvtára). = Magyar Könyvszemle 90 (1974) 3-4. sz. 249-261.] 48 BAKSAY Sándor: A csurgói főgimnázium százéves jubileuma. = Vasárnapi Újság 46 (1899) 38. sz. (szeptember 17.) 633-634. 377
