Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-s Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 3-4. szám Sárközy több nyelven olvasott, de elsősorban, ahogy kortársai is, a magyar nyelv művelését tartotta szem előtt. Szívesen írogatott verseket, azonban tisztában volt tehetsége korlátjaival, és amint említette: „csak a fiókjának” írt. Sárközy azonban nem csupán irodalomkedvelő, de irodalmár barát is volt. Nagy műveltségével vonzotta magához korának irodalmárait. Kúriája Nagybajomban gyakran volt színhelye jeles írók találkozójának. Takáts Gyula30 „Bajomi Helikonnak” nevezte azt a szellemiséget, amit maga körül kialakított.31 Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, Berzsenyi Dánielhez igaz barátság fűzte. Pálóczi Horváth Ádám mutatta be Csokonai Vitéz Mihályt Sárközy Istvánnak, aki Csokonainak nem csak mecénása, de barátja is lett. Ám nem csak az irodalom szeretete kötötte össze ezeket az embereket, hanem a társadalom jobbításán való gondolkodás, munkálkodás is. Ebbe a szellemi légkörbe érkezett 1790-ben a figyelemre méltó múlttal rendelkező Csépán János lelkész Nagybajomba. Csépán Jánost 1797-ben Nagybajomból a Csurgótól negyedórányi járásra fekvő Alsókra helyezték lelkésznek. Magyarázatul el kell mondani, hogy a XVIII. század végén, az új iskola felépítése idején, Csurgón nem volt sem református lelkész, sem eklézsia, így nem volt olyan ember, aki az újonnan felállított iskola dolgait felügyelhette volna, vagy tanított volna. A legközelebbi település, ahol református lelkész szolgált és gyülekezet is volt, az a három kilométerre fekvő Alsók. (1950-től Alsók Csurgó része). A csurgói iskola históriájával sokan foglalkoztak/foglalkoznak, példaként elég említeni Héjas Pált, Csire Istvánt, Bódi Ferencet, Boros Dezsőt, Horváth Józsefet. Abban mindannyian megegyeznek, hogy Csépán János megfelelt azoknak a szigorú elvárásoknak, melyeket az alapító Festetics György támasztott az iskola leendő inspektorával szemben, azaz legyen akadémiát végzett és legyen irodalom kedvelő. (Az „akadémiát végzett” alatt leginkább azt értették, hogy külföldi akadémiára is járt, Csépán esetében azonban ennek nincs nyoma.) Csépán kiválasztásához valószínűsíthetően Sárközy akarata is közrejátszott, ahogy Csire írja: (...) a gondos szemű Sárközy István saját papját, a tudós Csépán Jánost, volt pápai tanárt költöztette át Nagybajomból!’32 Érdekes módon a kutatók nem igen említik Csépán János korábbi, a pápai professzorsága idején végzett iskolaépítő és szervező munkáját. Viszont nem elképzelhe-30 TAKATS Gyula (1911-2008) költő, műfordító, tanár, múzeumigazgató. 31 MOLNÁR László Sándor: Könyvtár a könyvtárban. Sárközy István bibliotékája. = Magyar Könyvszemle 117 (2001) 3. sz. 353-363. 32 CSIRE István: Vázlat Csurgó múltjából, különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására. Csurgó, 1907. 89. 374 =*
