Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
— Műhely h-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM Könyvei között akadtak fordítások is, de tulajdonában volt néhány felvilágosodás szellemiségét tükröző magyar munka is.16 17 Az is mutatja id. Csépán János szellemének nyitottságát, hogy olvasta a felvilágosodás korának egyik magyar nyelvű folyóiratát, a Magyar Almanachot, s általában nagy érdeklődéssel figyelte a magyar nyelv újjászületése körüli mozgalmat. A legfeltűnőbb azonban az, hogy „A nyelv mívelő társaság munkáinak elsődarabjáéból11 (Szeben, 1796) egy példányt Schedius Lajos (1768-1847), a későbbi neves tudós, a társaság megbízásából sietett Csépánnak átnyújtani.18 Ebben a szellemi miliőben és anyagi biztonságban nevelkedett fiai felnőttkori életét meghatározta a szülői ház, a komáromi évek, az ott összegyűjtött élmények, tapasztalatok és az apjuk könyvek iránti szenvedélye. Csépán János 1809-ben hunyt el.19 Több tucatnyi könyvét idősebb fia, István örökölte (János már korábban meghalt). Ő volt az, aki édesapja szerény könyvtárát a maga korában jelentős gyűjteménnyé fejlesztette. A CSÉPÁNOK LETELEPEDÉSE ÉS SZEREPE SOMOGYBÁN If). Csépán János és Csépán István a XVIII. század végén hivatalvállalás révén került Somogy vármegyébe. Csépán István a keszthelyi Festetics család somogyi birtokai ügyeinek intézőjeként dolgozott, míg Csépán János Nagybajomban lett lelkész. Idekerülésükben biztosan szerepe lehetett a nagybajomi Sárközy István (1759-1845) vármegyei tisztségviselőnek. Somogybán az első lakóhelyük Nagybajomban volt. A nagybajomi közbirtokossággal való megismerkedés az első lépés volt a somogyi nemességgel való kapcsolatépítésnek, melyet elősegített, hogy Sárközy mellett Pálóczi Horváth Ádám bajomi birtokos és költő is Debrecenben tanult. Kaposi Zoltán gazdaságtörténész a következőket írja a Csépán család somogyi felemelkedéséről: a „györgyfalvi Csépán család felemelkedése is a jogi-hivatali pályához kapcsolódik. Az alig két jobbágyteleknyi nagybajomi birtok (52 hold) nyilván nem volt alkalmas gazdasági előrelépésre. Csépán István a 19. 16 SZARVASI: i. m. (1939) 92. 17 A Magyar Nyelvmívelő Társaság felállítását 1791-ben foglalták törvénybe Erdélyben, és 1793-ban kezdte meg működését. A győri születésű Schedius Lajos tagja volt e társaságnak, ahogy több más tudós társaságnak is. A jelzett mű volt az egyetlen megjelent kiadványa az erdélyi társaságnak. 18 SZARVASI: i. m. (1939) 92. Uo. 371
