Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Műhely 5-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM számos vízimalmával. Ezen kívül jelentős volt a helyi zsidóság körében a városi kézműiparra épülő bőr-, gyapjú- és textilkereskedelem.124 Összességében — már csak létszámukból fakadóan is — jelentős szerepet játszottak a város és főként az uradalom gazdasági életében. Az 1848 utáni időszakból kevés információnk van a pápai zsidóság foglalkozás-szerkezetét illetően. Az emancipáció és főként a céhek 1872-es megszüntetése bizonyára új lehetőségeket nyújtott a helyi zsidóság számára. A városi ipartestületekben többen vezető szerepet töltöttek be közülük. Bár ahogyan a korábban idézett kortárs beszámoló írja, az 1873-as pénzügyi válság érzékenyen érintette a pápai zsidó kereskedőket, szerepük a későbbiekben sem csökkenhetett túlságosan, a század végének virilislistáin rendre ott találjuk a jelentősebb zsidó kereskedőket. Ezek mellett megerősödött egy helyi zsidó értelmiségi réteg is, amelynek tagjai vezető szerepet vittek mind a hitközség, mind a város életében.125 Érdemes még néhány szót áldozni arra, milyen viszonyban álltak a pápai zsidók keresztény szomszédjaikkal, milyen mértékben integrálódtak a város társadalmába. Jakab Réka elemzése végén kiemeli, hogy a pápai zsidóság az általánosnak mondhatónál gyorsabban és mélyebben tagozódott be a helyi közösségbe, ami véleménye szerint a betelepülők „és a befogadó közeg kölcsönös integrációs hajlamát mutatja.”126 Természetesen ez a folyamat nem zajlott zökkenőmentesen, a gazdasági érdekek gyakran különbözőek voltak, továbbá a város és az Esterházyak közötti rendszeres konfliktusok is befolyásolták. A zsidó állampolgárok dualizmuskori egyenjogúsítása megkönnyítette a felekezetek közötti kapcsolatok elmélyítését, a század végére a helyi zsidóság a város közéletének, a pápai politika, de főleg a gazdaság elitjének fontos részévé vált.127 A Pápáról és zsidó közössége gazdasági, társadalmi helyzetéről szóló rövid összefoglaló után már csak az van hátra, hogy megindokoljam, miért ezt a várost választottam vizsgálatom terepéül. Először is, nem lennék őszinte, ha elhallgatnám személyes kötődésemet a városhoz, tudniillik itt nőttem fel. Ez nem csak az érdeklődésem kialakulása miatt volt fontos, de jelentősen megkönnyítette a kutatást is. Ám más okai is vannak választásomnak. Egyrészt, mint láthattuk, a pápai zsidóság XIX. századi helyzete sok szempontból tipikusnak mondható, már amennyire a „tipikus” a szakirodalomból kirajzolódik. Egy arisztokrata család 124 JAKAB 2014. 181-200., 238-240. 125 SZALAI 2003. 39-46. 126 JAKAB 2014. 246. 127 SZALAI 2003. 39-46. 27 s-
