Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 3-4. szám
-a Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 3-4. SZÁM A történet egyik rejtélyes alakja az 1748-ban beiratkozott Ferenc (?.). A családból nemcsak ő iratkozott be Debrecenbe abban az évben! Rajta kívül János nevével találkozunk — ugyancsak semmi továbbit nem találunk róla az anyakönyvekben. Annyi bizonyosra vehető, hogy nem testvérek, vagy nagyon közeli rokonok voltak. Ugyanis szokás volt, hogy az ország távolabbi részeiről az egymáshoz közeli korú testvéreket egyszerre küldték Debrecenbe tanulni, és egymás után írták alá az anyakönyvet — ez a beiratkozási névsorok áttekintése után jól látható. Ferencről (?) egyelőre nem tudni, hogy kinek a gyermeke. Ő és/vagy János az 1719-ben beiratkozott Sámuel gyermekei is lehetnek. Róluk, illetve erről az ágról egyelőre ennyit tudunk. Mivel Debrecenben Csokonai apjának testvérei közül senki nevével nem lehet találkozni, információt kértem esetleges kecskeméti tanulmányaikról.97 Az ottani anyakönyvek adatai szerint a legelső Csokonai családtag az 1816-ban beiratkozott László (4.), aki Dunaalmásról érkezett és árva gyermek volt. Mindebből tudjuk már, hogy ő a naszályi születésű József (2.) fia volt, Lábatlanban született 1802. július 27-én. Későbbi sorsa ismeretlen. Az apja először Szováton praeceptor volt, majd (sárrét)udvari rektor. Ott nősült, elvette a helyi lelkész leányát, Matolcsi Máriát. A Tatai Református Egyházmegyében első adatát jelenleg 1784-ből Tarjánból ismerjük, ahol október 20-án kisfia született. 1793- 1800 között dunaalamási rektor. Almási anyakönyv nem maradt fent ebből az időből, így nem tudjuk, hány gyermeke született ott. Utolsó ismert adata 1804- ből Lábatlanból való. 1835-ben egy testvérpár, Csokonai László és Ferenc iratkoznak be, akikről nem tudni, kik lehettek, honnan érkezhettek. Keresztnevük mindenesetre „gyanússá” teszi, hogy a családhoz tartoztak. Róluk és a család még nem ismert tagjairól majd akkor tudhatunk meg többet, ha a nehezen kutatható felvidéki anyakönyvek is hozzáférhetők lesznek. Végül egy katolikussá lett Csokonai/Csoknyay? nemes családról. 1840. május 27-én Székesfehérváron a felsővárosi templomban kötött házasságot a 37 éves nemes református Csokonai Sándor és a 24 éves katolikus Schmidt Borbála. Gyermekeik mind katolikusok lettek. Csokonai Sándor komornyik volt. Leszármazottaik később nevüket Csokonay alakban használták. Csokonay Sándor életkora alapján akár lehet a naszályi születésű tanító, József (2.) fia is. 97 Ezúton is megköszönöm a Kecskeméti Református Egyházközség Levéltárából Bíró Éva munkáját és adatközlését! 361 =-