Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Újraolvasó Acta Papensia xxi ('2021) 1-2. szám A balatonalmádi fürdőhely ismertetése 1897-ből A xix. század második felében, különösen utolsó harmadában egyremásra jöttek létre a Balaton északi és déli partvidékén a fürdőtelepek, amelyek a polgárosodó Magyarország elitjének, középosztályainak biztosították a kikapcsolódást, felüdülést és szórakozást. A Balaton északi partján Balatonfüred, déli partján az 1860-as évektől versenytársként jelentkező Siófok számított mintának.13 A nyári szabadság élmény dús eltöltése csakis úgy vált lehetővé, hogy a jómódú földbirtokosok, városi polgárok, tisztviselők a balatoni régió teljes kínálatát igénybe vették: a fürdéstől a közlekedésen át (vasúton utazás, társaskocsizás, csónakázás, gőzhajózás, vitorlázás, kirándulás) a színházi előadásokig, bálokig bezárólag.14 A modernizáció hatalmas erejét Balatonalmádi példáján is megismerhetjük.15 A külterületi szőlőhegyből egy-két évtized leforgása alatt országosan ismert fürdőhellyé vált, amely közigazgatási-jogi szempontból is önállósodott: községgé (1869), majd nagyközséggé (1908) vált, amelynek fejlődését a vidéki üdülő-tulajdonosok, az állandó helyi lakosok és a vállalkozók együttesen határozták meg. 13 LICHTNECKERT András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig 1702-1949. Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2013. Siófokról: KANYAR József (szerk.): Siófok. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1989. - A régió társadalmi átalakulásának előzményeiről lásd: SCHLEICHER Vera: Kultúrfürdő. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1821-1860 között. L’Harmattan, Budapest, 2018. 14 Eddig egyetlen balatoni fürdőhely egy színháztörténeti korszakát tárta fel a kutatás önálló monográfiában: HUDI József: A balatonfüredi színházak és színészet története (1831-1861). Balatonfüred, 2008. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 42.) A fürdőn megforduló színtársulatok gyakran felléptek a veszprémi megyeszékhelyen, ahogy a veszprémi székesegyházi kórusmuzsikusok is a füredi színházi előadásokon. Vö. HUDI József: A veszprémi színészet kezdetei (1723-1879). Kiadja a Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2009. 13 KREDICS László - LICHTNECKERT András (szerk.): Balatonalmádi és Vörösberény története. Tanulmányok. Kiadja az Almádiért Alapítvány. Balatonalmádi, 1995. A polgárosodás időszakát feldolgozta: SCHILDMAYER Ferenc: Balatonalmádi története a polgári korban. = Uo. 415-602. A gyógyfürdőről, az újításokról (a Kneipp- és Rickli-kúráról) külön is: SCHILDMAYER Ferenc: Balatonalmádi gyógyfürdő. Balatonalmádi, 2003. (Almádi Füzetek, II.) 211
